Utry Attila Jenő: RAGOZINKA IGAZ TÖRTÉNETE – A kultúra (a jó választás) regénye

Utry Attila Jenő:

A szerző első regényét két részre osztotta. Az első részben a kultúra-teremtés, kultúrtáj építés leírását és három nemzetiség szláv-germán-magyar népek békés együttélését, közös munkáját elemzi a település Ragozinka évezredes fejlődésének tükrében. Különböző politikai mozgalmak, államformák sűrű változása mellett úgy tűnik, hogy ez a “bio-város” az idők folyamán mintaértékűvé vált az emberek életminősége, egészsége, vallásos érzülete alapján. Ökologikus gazdálkodás, ökumenikus keresztény egységtörekvések, szektásodás után az ördög és a Jóisten végül is megküzd az ember lelkéért, a városért és a nemzetért. A második részben Káinista terroristák megtámadják Ragozinkát, hogy elejét vegyék a hasonló jó törekvéseknek más vidékeken is. A szerző meglepő válasza, hogy globális fenyegetettségünk ellenére van esélyünk a túlélésre, ha választásaink, döntéseink újra egységben állnának cselekedeteinkkel. A kultúrateremtés, őrzés és átadás folyamatossága nem szakad meg, nem párolog el. Az új generációk ismét felfedezik az örök értékeket, elvetik központosítást és a szűk kultúrafogalmat. Megértik a mindenki mindenért felelős lelki egységet, felebaráti szeretetet.

Utry Attila
1949-ben született Miskolcon. Első versei és prózái a Vigília című folyóiratban jelentek meg. 1973-ban megalapította a Kelet Irodalmi Alkotócsoportot, majd a Kelet Könyvek Kiadót. A csoportnak negyven évig volt vezetője, antológiáik, könyveik sorozatszerkesztője. Eddig nyolc önálló kötete jelent meg (ez a kilencedik). Különböző műfajokban: versek, szociográfia, esszék, elbeszélések, tudományos előadások, jegyzetek, szöveggyűjtemények, de hasonló tartalommal. Kultúra, kommunikáció, emberi szellemökológia, kereszténység, morális, vallási és interetnikus konfliktusok.
Könyvei, irodalomszervezői tevékenysége mellett publikált rendszeresen irodalmi folyóiratokban, periodikákban, antológiákban, de még napilapokban is. Irodalmi tevékenységéért Szabó Lőrinc Irodalmi Díjat 1999-ben, kulturális munkája elismeréséért kapta a miniszteri dicséretet és a Magyar Kultúra Lovagja címet 2000-ben. Dolgozott lapkiadónál, filmforgalmazásban, közművelődésben, felsőfokú oktatásban (egyetemi adjunktus, főiskolai docens). Jelenleg nyugdíjas, de aktívan részt vesz a felsőfokú művészeti, művelődési szakemberképzésben, mint szakirányú továbbképzések akkreditátora, és oktatója.