Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (levél-regény)

Zágorec-Csuka Judit:

Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme – levél-regény, Pilisvörösvár: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2015 – Zágorec-Csuka Judit a szlovéniai magyarság sokoldalú alkotó egyénisége: költő, író, műfordító. Rendszeresen publikál, aktív szervezője és résztvevője a határon túli magyarság szellemi életének. Jelen kötetének műfaját maga a szerző levél-regényként határozta meg. A műfaj maga ellentmondásos, ugyanis a regény mint próza eleve eltávolodás az adott témától, viszont levélformában visszacsempész valamit a személyességből, sőt nem csak bensőséges, hanem valamiféle belülre kényszerített vagy kényszerült belső dialógussá válik a téma kibontása. A levél-regény feszültsége és izgalma abból fakad, hogy a fiktív levelekre adott válaszok hiányoznak a műből, így az olvasó több változatban is elképzelheti a levelekben közölt élményekre, felismerésekre, gondolatokra, lelki folyamatokra adott válaszokat. Többféle szövegfajtát is tartalmazhat a levél-regény, ahogy ez a szerzőnő esetében is megtörténik. A kötet borítóját és fejezetkezdő lapjait Tomaž Galič fényképfelvételei felhasználásával Németh Csongor könyvtervező grafikusművész készítette, a borítón napraforgót ábrázoló fotók láthatók. A választás telitalálat, mert esszenciálisan fogja össze a mű lényegét. A görög mitológiából tudjuk, hogy egy szép fiatal lányban mély szerelmi vonzódás támadt Helios, a napisten iránt, aki nem viszonozta érzelmeit. A lány olthatatlan szerelme folytán állandóan követte, felé fordulva a Napisten járását. Valahogy így van ez Zágorec-Csuka Judittal is, aki egész lényével ragaszkodik a Nap fényéhez, ami az ő esetében a barátság, az anyanyelv, a szellemiség fényéhez való hűséggel azonos. Ugyanakkor a fény természete kettős, egyszerre anyagi és egyszerre nem anyagi, vagyis hullámtermészetű. Ez a kettősség minduntalan nyilvánvalóvá válik egy fényközpontú élet tapasztalatai során. Mihelyt a fénysugár áthatol az anyagon, már nem csupán szellem, és nem csupán fénylő ragyogás, aminek a tudomásul vétele a regényt rezignált hangvételűvé teszi. A szellem és az anyag, a vágy és valóság, az akarat és a körülmények ellentéte vibrál végig a szövegben. Az ember földi életében minduntalan döntésekre, választásokra kényszerül, ami viszont leszűkíti a lehetőségeket, és a választott út megtételére kényszerít, ami viszont kiválthatja a lélek szorongását az esetleges rossz döntés miatt. Az a kor, amelyben élünk, az a történelmi helyzet, amiben az írónő él, azok a döntések, amelyeket meghozott, feszültséggel terhelte. A magára maradt individuum küzd és küszködik. Zágorec-Csuka Judit neve mintha igazolná a nomen est omen latin bölcsességet. Ugyanis odaátról jött, a hegyeken túlról, egy szlovéniai kis faluból jött. A Csuka név is sokatmondó. A finnek híres eposzában a dalnok a csuka szálkáiból készítette kantelén zengi el dalait, amiről – legalábbis Kodály értelmezésében – még a sziklák is megremegnek. A Judit név leghíresebb képviselője, az Ószövetség Juditja, aki azt a reménytelennek látszó feladatot vállalja magára, hogy az idegen hódítóktól megmentse városát, Betuliát, vagyis Isten városát. Természetesen az áldozathozatalnak is súlyos ára van. Valami ilyesmi küldetéstudattal és képességekkel rendelkezik írónőnk is. Ennek felfejtése / kifejezése az út toposszal történik. A kultúrtörténetből tudjuk, hogy a külső utak mindig együtt járnak a belső utak megtételével is. A szerzőnő esetében a külső és belső utak megtétele után visszatér a tradicionális női sorshoz, a szülőföldhöz, a kicsi faluhoz. A levelek implicit módon árulkodnak a lélek meghasonlottságáról. A vágy és a való szétválását igyekeznek minduntalan helyreállítani. Újabb és újabb erkölcsi parancsolatok felsorakoztatásával igyekszik a szerzőnő meggyőzni önmagát, hogy jól döntött, hogy ez a helyes. Miközben sorjádzanak a tekintélyérvek, a külső parancsolatok, a megtett út eseményei kíméletlenül nekifeszülnek ezeknek a bölcseleti igazságoknak. Nemcsak ő lesz kirekesztve, hanem ő is kirekeszti saját magát. A tradicionális családi közösségből nem az élet vize árad, az anyanyelvi közösség sem ad elegendő életenergiát a küldetés megvalósításához. Az anyaországról pedig tudjuk: édes mostoha. Mit van tenni? Támpontokat keresni! A kettős identitás elviseléséhez ott van Zrínyi, ott vannak Lendva kiválóságai. A mellőzöttség elviselésére ott vannak a nagyobb ívű intellektuális kapcsolatok, még akkor is, ha át kell szelni értük az óceánt. A lelki üresség, a belső tépettség elviselésére ott van Mária oltalmazó léte és sorsa. Valószínű, hogy a küldetéses feladat teljesítésére vállalkozó embereknek szükségük van a külső útjelzőkre, szükségük van az engedelmességre, a „legyen meg a Te akaratod”-hoz hasonlóan. A sikeres, szerencsésnek tűnő barátnő beidézett szavai ezért fontosak, jóllehet szavai némák, és gyakorta nem eligazítóak, hiszen nem az aktuális szituációra vonatkoznak, hanem valami egyetemes parancsolat visszhangjai. Ennek okán lesz a fiktív tanácsadó élete is torzó, mert szándékai megtörtek valahol a nagyobb összefüggések hullámain. A levél-regényhez kívánkozna valami utóirat, amúgy formabontásként. Most mellékelem a fiktív levél-regény fiktív zárlatát, a barátnő elmaradt válaszát: Kedves Júlia! Valamit végül mégiscsak ki kellene mondanunk. A feladatainkat nem kívülről kapjuk. Az életfeladatok teljesítéséhez rossz jelszót választottunk. Ma már tudom, azt kellett volna már a kollégiumi és albérleti szobánk falaira festeni, hogy ismerd meg önmagad, de pontosan idézve, ismerd meg önmagad az Isten által. S akkor belső békében megértettük volna, hogy a titok nem a hegyen túl, hanem bennünk van. A fény pedig nélkülünk is győztes. Szeretettel: Mayer Erzsébet

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Név: Dr. ZÁGOREC-CSUKA Judit (PhD)
Születési hely és idő: Murska Sobota (Muraszombat), Szlovénia, 1967.03.24.
Lakcím: Kapca, Alsó u.1., 9220 Lendva-Lendava, Szlovénia, SLO
Telefonszám: 00386-2-577-143, Mobilszám: 00386-40-701-151
Email:[email protected]
Családi állapot: férjezett, két gyerek (1994), (1999)
Érdeklődés: szépirodalom, kritika, könyvtári menedzsment, publicisztika, TV- és rádióműsorok
készítése, folyóiratszerkesztés 2007-2009 (Lindua), kisebbségkutatás, tudományszervezés,
fordítás (szépirodalom, valóságirodalom)
Közéleti tevékenység: 2007-től a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság tudományos
titkára, 2006-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének tagja, 2010-től tagja a
Muravidéki Akadémiai Tudósok Uniójának (PAZU). 2012-től (2018-ig taró időszakra) a
Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Fordítói Tanszékének habilitált magyar lektora
Iskolái, egyetemi tanulmányai:
 1974-1982: Göntérházi Kétnyelvű (magyar-szlovén) Általános Iskola
 1982-1986: Kétnyelvű Középiskola – Pedagógiai Gimnázium Lendva, érettségi 1986-ban
 1986-1991: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyarkönyvtár
szak, Budapest
 2001-2004: az ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék PhD doktori
képzési program – Irodalomtudományi doktori iskola
 2006: a budapesti ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén PhD
doktori fokozatot szerzett
 2010-2011: a budapesti ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén PhD
posztdoktori képzés, témavezető: dr. Sebestyén György, egyetemi tanár, tanszékvezető
Munkahely:
 1991-1994: Lendván a Népújság a szlovéniai magyarok hetilapjának az újságírója
 1995-1996: magyarszakos tanár a Kétnyelvű Általános Iskolában Lendván
 1996-2000: magyarszakos tanár a Kétnyelvű Középiskolában Lendván
 2000 szeptemberétől folyamatosan: A Lendvai I. Sz. Kétnyelvű Általános Iskola
könyvtárosa, könyvtárvezető
 2011: a Maribori Egyetem Fordítói Tanszékének magyar lektora, szakterülete a szlovéniai
magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet, valamint a kisebbségkutatás, az
irodalomtörténet és műfordítás, a szépirodalom területén költőként és műfordítóként
tevékenykedik.
Nyelvtudás:
Magyar nyelv (anyanyelv)
Szlovén nyelv (felsőfok)
Német nyelv; horvát nyelv; angol nyelv – középfok, RIC Ljubljanai tanusítvány
Ösztöndíjak, továbbképzések:
 1986-1991 a Magyar Oktatásügyi Minisztérium magyar állami ösztöndíjban részesíti a
magyar-szlovén együttműködési munkaterv alapján egyetemi tanulmányaihoz,
középiskolai tanári és könyvtárosi oklevelet szerez Budapesten az ELTE BTK magyar
nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakán.
 2001-2004: a Magyar Ösztöndíj Bizottság (Magyarország) és a Muravidéki Magyar
Önkormányzati Nemzeti Közösség (Szlovénia) javaslatára, a magyar-szlovén oktatási
együttműködési munkaterv alapján doktori tanulmányaihoz (Budapest, ELTE BTK
Könyvtártudományi és Informatikai tanszék) 36 hónap időtartamra nappali tagozatos
képzésre magyar állami ösztöndíjban részesült PhD doktori képzésben vett részt.
 2007-2008: Katona József Megyei Könyvtár Kecskemét, akkreditált könyvtáros
továbbképzés 03-0098-04 nyil.sz. In/126/120/218/2006.(XI.14.9 Kvtár. számú hat.-
Minőségmenedzsment a könyvtárban I.-III. 3 modul – 90 órás, 3 esszédolgozat megírása,
az előadók a magyar könyvtáros szakma jeles képviselői: dr. Skaliczki Judit (Oktatási és
Kulturális Minisztérium Könyvtári osztályának főosztályvezető helyettese), dr. Zalainé
Kovács Éva (Szent István Egyetem, könyvtári sztakértő), Bánkeszi Lajosné (OSZK, a
Magyar Elektronikus Könyvtár igazgatója).
 2008: a Magyar Tudományos Akadémia – Magyar Tudományosság Külföldön, OM
Domus Hungarica Scientiarium et Artium 2 hónapos Domus Hungarica Senior
ösztöndíjban részesítette, mint az MTA külső köztesületi tagját. Kutatási témája: A
nemzetiségi könyvtár-ügy volt. A kutatását az Országos Széchenyi Könyvtárban folytatta
Budapesten, témavezetője dr. Dippold Péter, igazgatóhelyettes volt.
 2010-2011: a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a Balassi Intézet és az Oktatási és Kulturális
Minisztérium a magyar-szlovén államközi egyezmény keretében 10 hónapos
posztgraduális ösztöndíjban részesítette dr. Zágorec-Csuka Juditot, amely alapján
posztgraduális kutatásokat folytat Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karának Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében. Kutatási
témája: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje
témavezetője: dr. Sebestyén György, ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi
Intézetének igazgatója, egyetemi professzor.
Kutatási területe:
 A szlovéniai magyar könyvkiadás, sajtó- és könyvtártöténet 19465-től napjainkig
 Nemzetiségi könyvtárügy Szlovéniában, könyvtári minőségmenedzsment
 Szlovéniai magyar könyvillusztrációk, könyvesztétika
 Irodalomtörténeti kutatások: a Zrínyiek irodalomtörténete; a szlovéniai magyar
irodalomtörténet 1945-tól napjainkig
 Iskolai könyvtárügy, marketing
 Kisebbség-kutatás (nyelvészet, irodalom, nemzetiségi politika, identitás)
 A muravidéki magyar nyelv és kétnyelvűség (magyar-szlovén)
Díjak:
1999 – a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Kulturális nívódíjban részesítette
művészeti kategóriában Lendván 1999 március 5-én.
1999 – Budapesten a Jeney-Király Péter verspályázaton verseivel első díjat nyert. Az ünnepélyes
díjkiosztás a Minerva könyvesboltban volt. A zsűri elnöke Kréher Péter-Uko költő volt.
2005 – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az Édes anyanyelvünk program Nyelv és
nyelvhasználat a családban című pályázatára Zágorec-Csuka Juditot benyújtott munkájáért IV.
pályadíjban részesítette, a díjat dr. Hiller István miniszter adta át 2005. január 21-én a Budapesten
Nemzeti Múzeumban a díjkiosztó ünnepélyen.
2008 – dr. Zágorec-Csuka Juditot Lendva Község polgármestere a Szlovén Kultúra Napján, febrár
8-án elismerésben/díszplakettben részesítette a multikulturalitás terén tett munkájáért és a Lindua
folyóirat főszerkesztéséért.
2009 – dr. Zágorec-Csuka Juditot a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az
Anyanyelvápolók Szövetsége közös anyanyelvi pályázatán IV. díjban részesítette a Hűség és
kétnyelvűség a muravidéki magyarok identitásának tükrében című pályamunkájáért.
2010 – dr. Zágorec-Csuka Juditot az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az
Anyanyelvápolók Szövetsége közös anyanyelvi pályázatán IV. díjban részesítette a Mesterségnevek
a muravidéki magyarság családneveinek és identitásánaka tükrében című dolgozatáért.
2011- dr. Zágorec-Csuka Juditot a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Rév-Komárom) és a
Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottsága (Budapest) Jókai-díjban részesítette
Széchenyi István, a nemzet lámpása című pályamunkájáért.
Zágorec Csuka Judit szépirodalmi és irodalomtudományi tevékenysége, a
szépirodalom és a valóságirodalom területén megjelent művei 1997-2013
között:
 1997: Viharverten : versek barátaimnak, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési
Intézet, Top-Print, 1997.76.p., illustr.ISBN 961-6232-03-7.
 2001: V ognjenem kresu, verseskötet, szlovén nyelvű fordításkötet, fordította: Majanca
Mihelič, Murska Sobota, solidarnost, 2001,62.p.
 2002: Gábor Zoltán festőművész portréja – monográfia, Lendva, Magyar Nemzetiségi
Művelődési Intézet, 2002. 197., illustr., ISBN 961-219-053-4.
 2003: Slepci na zemljevidu : verseskötet, szlovén fordításkötet, fordította: Maria Millas,
Murska Sobota, Franc-Franc, 2003.95.p.
 2003: A Zrínyiek nyomában : tanulmánykötet, Plilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör
Kulturális Egyesület, 2003. 75.p. ISBN 963-212-558-4.
 2003: Kiűzve az Édenből : versek, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet,
2003.95.p. ISBN 961-6632-32-1.
 2003: A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok, Lendva, Galéria-Múzeum, 2003. ISBN
961-91217-0-8.
 2005: Kettős hangzat : versekötet Kardos Ferenc társszerzővel, Zalaegerszeg-Lendva,
Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet : Zala Írók Egyesülete, Pannon Tükör sorozat,
2005. ISBN 85834 9 5.
 2006: A muravidéki és a rábavidéki szlovén irodalom antológiája – fordításkötet,
fordította: Zágorec Csuka Judit, a kiadást támogatja: Illyés Közalapítvány és a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest), Budapest-Szentgotthárd-Lendva, Szlovén-
Magyar Baráti Társaság, 2006
 2007: A szlovénia magyar könyvkiadás-, sajtó-és könyvtártörténet – monograáfia,
kiadó: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2007, támogató: Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma , Budapest.
 2008: A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében –
tanulmánykötet, kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 103 p.
 2008. Občina Šalovci, The Muncipaliti of Šalovci, Šalovci Község – mongráfia,
magyar nyelvre fordította: Zágorec-Csuka Judit, Murska Sobota: Franc-Franc Kiadó,
2008. 79.p.
 2009: Tragom Zrinskih (tanulmánykötet), horvát nyelvű kiadás, Zágráb, Magyar
Művészeti és Tudományos Társaság = Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2009.
 2009: Car Evgen: A gólyák is elpusztúlnak (Štrki umirajo), dráma ( magyar nyelvű
fordítója), Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Dobronak Községi
Magyar Önkormányzati Közössége, 2009.
 2010: V sebi zate, Murska Sobota, Franc-Franc, 2010.(Knjižna zbirka Mostovi na meji,
prevod Gabriella Bence Utroša,izbor poezije, proze, esejistike).
 2010: A muravidéki magyar könyvek világa, tanulmányok éspublicisztikai írások,
Pilisvörösvár-Lendva, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület = Muravidéki Magyar
Tudományos Társaság, 2010.
 2011: Sivatagi szélben, verseskötet, Pilisvörösvár-Kapca, Muravidék Baráti Kör
Kulturális Egyesület = Kapcai Helyi Közösség, 2011.
 2013: Új horizontok, Novi horizonti, Neue Horinzonte, válogatott verseskötet,
Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2013.
Szerkesztett tanulmánykötetei:
 Lét nyelv és nyelv, identitás, irodalom, Lendva. Lendva Községi Magyar Nemzeti
Önkormányzati Közösség, 2009. (szerk. Zágorec-Csuka Judit)
 A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió
területén/Narodnsotne knjižnice v Sloveniji in njihovi partnerski odnosi v Evropski
uniji, a nemzetközi konferencia előadásai/predavanja mednardne konference,
Lendava/Lendva, Muravidéki Magyar Tudományos Társaság/Društvo prekmurskih
madžarskih znanstvenikov in raziskovalcev, 2010, (szerk. Dr. Zágorec-Csuka Judit,
fordította Bence Utroša Gabirella)
Nemzetközi konferenciák szervezője:
 2006.11.10. a Lendvai 1. Számú Kétnyelvű Általános Iskola Könyvtára vezetője dr. Zágorec-
Csuka Judit a Magyar Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) elnöke Bondor Erika,
valamint a Lendvai 1. Számú Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója Sobočan Jožef
nemzetközi együttműködési szerződést írtak alá a muravidéki kétnyelvű iskolák szakmai
kapcsolattartása és a magyarországi könyvtárügyi információk közvetítése érdekében. A
szerződést Lendván a Lendvai 1. Számú Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárában írták alá.
 2008. 4.11. a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE), elnök asszony Bakos Klára, a
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnök Kocon József és a
muravidéki magyar könyvtárosok képviselője dr. Zágorec-Csuka Judit nemzetközi
együttműködési szerződést írtak alá a szakmai kapcsolattartás és a magyarországi
könyvtárügyi információs közvetítés érdekében, amelyet az említett szakmai szervezetek
által valósítanak meg. Az aláírás színhelye Lendván a Városházán volt.
Szakmai monográfiák, tanulmánykötetek:
 2003: A Zrínyiek nyomában : tanulmánykötet, Plilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör
Kulturális Egyesület, 2003. 75.p.
 2003: A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok, Lendva, Galéria-Múzeum, 2003.
 2007: A szlovénia magyar könyvkiadás-, sajtó-és könyvtártörténet – monograáfia,
kiadó: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2007, támogató: Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma , Budapest.
 2008: A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében –
tanulmánykötet, kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 103 p.
 2009: Tragom Zrinskih (tanulmánykötet), horvát nyelvű kiadás, Zágráb, Magyar
Művészeti és Tudományos Társaság = Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2009.
 2010: A muravidéki magyar könyvek világa, tanulmányok és publicisztikai írások,
Pilisvörösvár-Lendva, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület = Muravidéki Magyar
Tudományos Társaság, 2010.
A KÖNYVTÁR TÁRGYKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában. In: Könyv, Könyvtár,
Könyvtáros. 11.évf. 2002.11.sz.47-52.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában. In: Muratáj ’02. Irodalmi,
művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat. 2002/1-2.sz. Magyar Nemzetiségi
Művelődési Intézet. Lendva. ISSN 0353 5584. 12-127.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A Naptár repertóriuma. In: Zalai Könyvtári Levelező. 2002/2.sz. 66-
68.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában. In. Zalai Könyvtári levelező.
2002/2.sz. 42-47.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A magyar könyvkiadás helyzete Szlovéniában. In: Könyvtári
Figyelő.új folyam13. (49.) évf. 2003.2.sz.382-389.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában – az európai integrációs
folyamatok tükrében. Narodnostne knjižnice v Sloveniji – v ogledalu procesa evropske
integracije. Bibliotheken für die Minderheiten in Slowenien – im Spiegel des europaischen
Integrationsprozessen. In: Kisenbbségi oktatás és gyermekirodalom; Manjšinsko šolstvo in
otroška literatura; Minderheitenschule und kinderliteratur. Muravidék, Rábavidék,
Magyarországi németek (tanulmánykötet, szerkesztő: Ruda Gábor). Muravidék Baráti Kör
Kulturális Egyesület. Pilisvörösvár.2003. 156-193.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok. Ilustratorji madžarskih
knjižnih izdaj v Sloveniji. Lendva. Galéria Múzeum. 2003. (tanulmánykötet, recenzensek: dr.
Szabó Lilla, Tanja Šimonka, a képanyagot Tanja Šimonka válogatta). 60 p. ISBN 961-91217-0-
8.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában. Pedagógiai információ
határok nélkül. (A nemzetközi könferencián elhangzott előadások tanulmánykötete, Budapest,
2002.október 10-12., a kiadvány elkészítésében részt vettek: Celler Zsuzsanna, Csík Tibor,
Cziráky Istvánné, Mayerné Zsadon Éva, Nyiri Norbert, Pallos Zsuzsanna, Tóthné Környei
Márta). Budapest. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 2003.130-138.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok 1918-tól napjainkig. Az
elsüllyedt jelek. A 20. századi magyar könyvillusztráció Magyarország határainkívül.
(tanulmánykötet, felelős kiadó: dr. Szabó Lilla). Budapest. Magyar Képzőművészek és
Iparművészek Társasága. 2003. 57-68.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A magyar könyvkiadás Szlovéniában. In: Muratáj ’03. Irodalmi,
művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat. 2003/1.sz. Lendva. Magyar Nemzetiségi
Művelődési Intézet. 127-155.p. ISSN 0353 5584.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A NÉPÚJSÁG – a szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-
2004 között. In: Muratáj ’04. Irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritkai folyóirat.
2004/1.sz. Lendva. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. 130-147.p. ISSN 0353 5584.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: Stanje šolskih knjižnic v Pomurju. (A muravidéki iskolai könyvtárak
helyzete). Šolske knjižnice včeraj, danes, jutri. (tanulmánykötet: a szlovén könyvtárosok 1.
kongresszusának anyagát tartalmazza, főszerkesztő: Majda Steinbuch; szerkesztők: dr. Melita
Ambrožič, mag. Stanislav Bahor, Nataša Kuštrin Tušek). Šolska knjižnica, 14. évf. 3. sz.
Ljubljana. Zavod Republike Slovenije za šolstvo. 2004. 233-237.p. ISSN 035-8958.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok. (recenzió, könyvismertető).
Šolska knjižnica. 2004. 14. évf.1.sz. Ljubljana. Zavod Republike Slovenije za šolstvo. 42-43.p.
 ZÁGOREC-CSUKA Judit: A NAPTÁR – a muravidéki magyarok évkönyve. In: Muratáj ’04.
Irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat. 2004/2.sz. Lendva. Magyar
Nemzetiségi Művelődési Intézet. 2005.136-142.p. ISSN 0353 5584.
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: A iskolai könyvtárak helyzete Szlovéniában. A szlovéniai
könyvtárostanárok első kongresszusa Radencin. In: Könyvtári Figyelő 15.(51) évf. 2005.2.sz.
340-343.p. ISSN 0023-3773.
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: A szlovéniai magyar sajtó története 1945-től napjainkig. In:
Magyar Könyvszemle; Könyv- és sajtótörténeti folyóirat. 121.évf 2005.3.sz.
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: A Muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja.
In: Pannon Tükör. 10.évf. 2005.4.sz. (július-augusztus) 44-50.p.
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: Helyismereti gyűjtemények digitalizálása a Muravidéken.In:
Könyvtári Figyelő,15 (51) évf. 2005.3.sz.549-553.p [Megjelenés alatt 2005 oktober-november
eleje]
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti
útja.In: Muravidék, kulturális folyóirat, 2005. 8.sz.40-45.p.
 JUDIT ZÁGOREC-CSUKA: Digitalizacija madžarskega domoznanstvenega in leposlovnega
gradiva v Prekmurju. In: Informacijski viri in storitve knjižnic v elektronskem okolju (Zbornik
referatov) – Information resources and library services in electonic environment (Proceedings),
Portorož, 24.-26. oktober 2005, Ljubljana, ZBDS, 2005. str.133-149.
 JUDIT ZÁGOREC-CSUKA: Sodobno poslovanje dvojezičnih šolskih knjižnic v Pomurju.
Mednarodna konferenca v šolski knjižnici Dvojezične osnovne šole I. Lendava. In: Šolska
knjižnica, 2007. letnik 17, št.1.str.50.
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az
Európai Unió területén. In: Zalai Könyvtári levelező 2008/1, Zalaegerszeg, 2008.29-31.p.
 ZÁGOREC-CSUKA JUDIT: Olvasási kultúra és identitás – a kultúrák közötti dialógus
Lendván. In: Könyvtári levelező/lap, 2008, február, 27-29.p.
 JUDIT ZÁGOREC-CSUKA: Dvojezične šolske knjižnice na območju Pomurja, na katerem živi
madžarska narodnost. Kako uresničevati cilje dvojezičnih knjižnic v medkulturnem dialogu v
Evropski uniji? / Bilingual school libraries in the area of Pomurje, the area of Hungarian
minority. How to realize the goals of bilingual libraries in the intercultural dialogue in the
Eurpean Union?. In. Šolska knjižnica, 2008. letnik 18, št.3-4, str.186-196.
 JUDIT ZÁGOREC-CSUKA: Knjižničarstvo na Madžarskem. In. Organizacija znanja, 2008/3..
letnik XIII., št.3., str. 109-115.
 JUDIT ZÁGOREC-CSUKA: Zgodovina izdajanja madžarskih knjig, publicistike in
knjižničarstva od 1945 do 2004, konferenčno gradivo. 8. konferenca PAZU, Murska Sobota,
2010 december, 10 str.