AEGON Művészeti Díj 2010

Sajtótájékoztató, 2010. ápr. 13.

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő szépirodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős irodalmi művekre és alkotóikra.

A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi művéért.

Az eddigi díjazottak:

2006-ban Spiró György vehette át az első AEGON Művészeti Díjat a Fogság című regényéért,
2007-ben Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért,
2008-ban Térey János vette át a díjat Asztalizene című művéért,
2009-ben Jónás Tamás volt az AEGON-díjas Önkéntes vak című verseskötetéért.

Az AEGON Magyarország 2006-ban egyszerre két díjat hozott létre: az irodalmi díjhoz másik is kötődik, az AEGON Művészeti Társdíj. Míg az AEGON Művészeti Díjról szakmai zsűri dönt, a társdíjra már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt fél évvel később – más művészeti ágból. Az AEGON Művészeti Díj nettó hárommillió forinttal, az AEGON Művészeti Társdíj nettó kétmillió forinttal jár. Az oklevél és a pénzdíj mellett mindkét díjazott egyedi kisplasztikát vehet át.

Az AEGON Művészeti Társdíjat a következő művészek kapták meg:

2006-ban Jeney Zoltán zeneszerző vette át a társdíjat az első AEGON-díjas író, Spiró György javaslatára,
2007-ben Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt választotta,
2008-ban Kovalik Balázs operarendező kapta meg az AEGON Művészeti Társdíjat Térey János jelöltjeként,
2009-ben Juhász Gábor zeneszerző, gitáros vette át a társdíjat Jónás Tamás javaslatára.

A 2010-es AEGON Művészeti Díj zsűritagjai:

Gács Anna kritikus, fordító, egyetemi oktató. 1999-2000: a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2001-től az ELTE Média Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet.
Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv).
Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként;
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője;
Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.

A 2009-ben napvilágot látott szépirodalmi művek,
amelyek a zsűrizés utolsó körében szerepeltek:

Csaplár Vilmos: Hitler lánya (Kalligram)
Darvasi László: Virágzabálók (Magvető)
Kemény István: Kedves ismeretlen (Magvető)
Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta (Magvető)
Kukorelly Endre: Ezer és 3 (Kalligram)
Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár (Podmaniczky Művészeti Alapítvány)
Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor)
Tóth Krisztina: Magas labda (Magvető)
Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Magvető)
Varga Mátyás: Hallásgyakorlatok (Magvető)

Eszéki Erzsébet ötletgazda, a program kidolgozója és szakmai vezetője:

Az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett német-orosz-svéd szakon. Egyetemistaként kezdett az Élet és Irodalomban publikálni, 1980-tól a Daily News/Neueste Nachrichten német rovatában írt és szerkesztett. 1985-től a Magyar Nemzet kulturális rovatában dolgozott, 1987-től a lap irodalmi szerkesztője volt. 1991-től a Magyar Hírlap kulturális rovatában publikált. 1998-tól 2009-ig a Világgazdaság kulturális oldalát szerkesztette, közben, 2002-től az artitura.hu (az első nagy, átfogó kulturális portál) főszerkesztő-helyettese is volt.

A ’80-as évek végén készült íróinterjúiból állította össze első könyvét (Kibeszéljük magunkat, 1990). Második kötetét a Honvéd Táncszínházról és Novák Ferencről írta (Tánc az élet – Egy társulat regénye, 1993). Harmadik könyvében (Menjek haza, vagy maradjak itthon? 1998) a nagyszerű magyar íróról, Kardos G. Györgyről és a Stockholmban élő világhírű kutatóról, izgalmas könyvek szerzőjéről, Klein Györgyről készített kettős portrét.

A nevéhez számos kulturális-művészeti esemény szervezése és kommunikációs munkája is kapcsolódik. Ilyen volt például 2000-ben a Európai Színházi Unió budapesti fesztiválja, valamint 2004-ben a Svédületes! egész éves, sokszínű magyarországi programsorozata. Ezen munkáinak is köszönhető, hogy megkapta 2005-ben a Summa Artium első Eszme-díját.