Aegon Művészeti Díj 2015 Sajtóközlemény

Néhány pillanat. Egy teljes nap. Hosszú évtizedek. Több száz év, vagy akár a végtelen – a történelmi és a személyes idő szövi át a tizedik Aegon Művészeti Díjra esélyes műveket.

Hetvenhét kortárs szépirodalmi művet jelöltek az idei jubileumi díjra a kiadók. Ebből a shortlist, vagyis a szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A szakmai zsűri tagjai nem tudnak egymásról, titkos munkatársai annak az előkelő társaságnak – irodalmárok, oktatók, kritikusok és irodalomtörténészek - amelyik eldöntheti: ki kapja 2015-ben Magyarország legrangosabb, immár tizedik éve megszakítások nélkül létező, független, magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.

Mire elég tíz év? Például arra, hogy remekművek szülessenek. Épp ennyi idő alatt íródott Péterfy Gergely: Kitömött barbár című regénye, amely egy „mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű", Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságán keresztül mutatja be a felvilágosodás utáni időszakot.

És mi történhet huszonöt év alatt? Három, amúgy egymástól nagyon különböző shortlistes műben is fontos az elmúlt negyedszázad. Tóth Krisztina huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét, most pedig legújabb, Pillanatragasztó című kötetében huszonöt pillanatfelvételt mutat meg nekünk a '89 utáni Magyarországról. Dragomán György: Máglya című regénye huszonöt évvel ezelőtt, a romániai rendszerváltás időszakában játszódik, akkor, amikor „a diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven." Kiss Tibor Noé, az „első magyar agrothriller" szerzője a rendszerváltás veszteseiről írt regényt, a címe: Aludnod kellene. Szereplői egy térképről is lefelejtett peremvidéken élnek, egy régi majorsági épület romjai között, és hagyják, hogy megtörténjen velük az élet: „Este hét lehetett. Vagy nyolc, nem számított. A telepen senki sem hordott órát, nem mérte az időt."

Régen úgy képzeltem a szépírást, mint ahogy, gondolom, mindenki, hogy van egy fiatal, jó kiállású, lehetőleg német származású férfi, aki áll a szirten, háta mögött fenyvesek, fújja a szél a sálját, és ez az átkozottul tehetséges ember ontja magából a verseket. Nem egészen így áll a helyzet." És nemcsak ez változott: Szilasi László, A harmadik híd című regény szerzője egy harmincéves osztálytalálkozóból bontja ki történetét, hogy egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy utcazenész életét egy teljes napnyi regénybe sűrítse.

Hosszú évtizedekkel ezelőtt, a második világháború időszakában játszódik Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat című regénye, amely a tavaly megjelent, és szintén a legjobb tíz könyv közé jutott „kardozós változat" folytatása. Van benne egy apa és egy anya, két gyerek, egy nagymama és az Isten, illetve leginkább a háta. Egyszerűnek ígérkező történet, de „a rövid mondatok viszont senkit se tévesszenek meg! Egyszerűségről, a cím ellenére szó sincs." Závada Pál: Természetes fény című regénye Békés megyében élő „magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók" sorsáról ír, a második világháború idejében. Azóta „eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket."

Régmúlt, közelmúlt és közeljövő tűnnek föl Szíjj Ferenc: Agyag és kátrány, Térey János: Átkelés Budapesten és Havasréti József: Űrérzékeny lelkek című, díjra esélyes műveiben. Szíjj Ferenc verseinek helyszínei ember nélküli, üres és elhagyott ipartelepek, gyárépületek – „Semmi sem biztos, de mindent / le lehet írni pontosan, és együtt az egésznek is van neve". Térey János Kőbányától Terézvároson át a Svábhegyig járja be verses novelláiban a várost és figyel,"mert minden érdekli, ami emberi, és minden, ami itt történik körülöttünk.". Havasréti József regénye egy teljes évszázadot ölel fel, „ez az új magyar sci-fi ... egyben társadalomrajz is, egy kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás, kulcsregény."

A tízes lista alapján az Aegon Művészeti Díj hétfős zsűrije konszenzusos szavazással dönti el, ki nyeri majd 2015-ben a díjat.

A 10 éves Aegon Művészeti Díjra esélyes 10 könyv, abc-sorrendben:

Dragomán György: Máglya, Magvető Kiadó
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat, Magvető Kiadó
Havasréti József: Űrérzékeny lelkek, Magvető Kiadó
Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene, Magvető Kiadó
Péterfy Gergely: Kitömött barbár, Pesti Kalligram
Szijj Ferenc: Agyag és kátrány, Magvető Kiadó
Szilasi László: A harmadik híd, Magvető Kiadó
Térey János: Átkelés Budapesten, Libri Könyvkiadó Kft.
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó, Magvető Kiadó
Závada Pál: Természetes fény, Magvető Kiadó

Kiadók szerinti bontásban:

Kalligram Kiadó:
Péterfy Gergely: Kitömött barbár, Pesti Kalligram

Libri Könyvkiadó Kft:
Térey János: Átkelés Budapesten, Libri Könyvkiadó Kft.

Magvető Könyvkiadó:
Dragomán György: Máglya, Magvető Kiadó
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat, Magvető Kiadó
Havasréti József: Űrérzékeny lelkek, Magvető Kiadó
Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene, Magvető Kiadó
Szijj Ferenc: Agyag és kátrány, Magvető Kiadó
Szilasi László: A harmadik híd, Magvető Kiadó
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó, Magvető Kiadó
Závada Pál: Természetes fény, Magvető Kiadó

A jelölt könyvek és a shortlist megtekinthető:
www.aegondij.hu, www.facebook.com/aegondij

Kérdéseikkel, interjú-kéréseikkel, szakmai vagy kép-anyagokra vonatkozó igényeikkel bátran keressék a Díj kommunikációs partnerét, a NORAWINKLER&CO munkatársát, Márkus Katalint, a 06/30 371-7359-es számon!