Jelöltek 2017

Szántó T. Gábor

1945 és más történetek

Ajánló
Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza. Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást? A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket? Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel? Mi lehet a végzete a paraszti sorban megesett asszony süketnéma fiának, aki végső kirekesztettségében az emberi társadalomból, az állatoknál keresne vigasztalást? Amikor a történetek végére érünk, nem úgy tesszük le Szántó T. Gábor kötetét, ahogyan írói világába beléptünk. Miközben olvassuk, átírhatja életünket, gondolkodásunkat.
CV
Szántó T. Gábor 1966-ban született Budapesten. Korábbi könyvei: A tizedik ember (1995), Mószer (1997), Keleti pályaudvar, végállomás (2002), Lágermikulás (2004), A szabadulás íze (2010), Édeshármas (2012), Kafka macskái (2014).