Jelöltek 2017

Mesterházy Balázs

Soha nem látott bálnák hangja

Ajánló
Mesterházy Balázs „nemhiába írt néhány kiváló irodalomtörténeti tanulmányt a romantika költészetéről: nála mintha visszatérne az a hatalmas belső dinamika, amely kétszáz éve szétfeszítette a klasszicista líraiság kereteit – ebben a kötetben ugyanolyan szélsőségek feszülnek egymásnak, mint hajdanában, s e szélsőségek ugyanolyan kérlelhetetlen komolysággal és iróniával szemlélik önmagukat és egymást, mint régebbi, patetikusabb elődeik. Mesterházy iróniája igen vad pólusokat kísért meg vagy kerülget: lírai akarásában egyszerre játszik meghatározó szerepet a minden és a semmi; s ez a kettősség nála nem az alapállás alternálásban nyilvánul meg, hanem a mindenkori egymásmellettiségben.” – írta Margócsy István a szerző első verseskötetéről. A Soha nem látott bálnák hangja ebben az értelemben folytatás. Komolyság, irónia, játék – szétválaszhatatlanul. Az ún. nagy szavak. Mit lehet velük kezdeni. Hogyan lehet újra kimondani őket. Ha egyáltalán. Halál. Közelség. Halálközelség és újrakezdés. Szív. Satöbbi. Visszavétel és állandó pontosítás. Mert a valódi költészettől szavakat kapunk az életünkre.
CV
Mesterházy Balázs (1974, Siófok) 1992 és 1997 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt, 1993-tól 1999-ig az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakára járt. 2000–2002-ig az ELTE Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékén volt tanársegéd. 2003 óta rendszeresen jelennek meg szépirodalmi publikációi az Alföldben, az ÉS-ben, a Jelenkorban, a 2000-ben, az Opusban, a Praeben és a Tiszatájban. Önálló kötetek: Szélen balzsam (versek), Jelenkor, 2006 Soha nem látott bálnák hangja (versek), Kalligram, 2017