Skip to main content

Jelöltek 2016

Ab Ovo Kiadó

Horváth Júlia Borbála

Munkakönyv

Tartalom: A munkakönyv sokak számára ismeretlen fogalom, másoknak egy utált-kedvelt rendszer emblematikus intézményét jelöli. Megszűnése után a szorgalmasabbja ceruzával folytatja a beírásokat; élsportoló, kukaellenőr, vízóra-leolvasó… – addig szinte töretlen a pálya, miután a versenyszféra sem marad adósa a munkavállalónak: ószeres, vendéglős, konferanszié, lakásfotós, élményellenőr, regisztrált munkanélküli, nyelvtanuló, szegénységkutató. Megannyi próbálkozás ellenére sem sikerül munkakönyves álláshoz jutni, holott munkásszerzet egész életében a régi intelmet igyekezett elkerülni: tanulj, fiam, különben utcaseprő lesz belőled… A jóslat beteljesedik, és az odáig vezető kanyargós utat megannyi kalandos történet kíséri. A kortársak sorstársak is egyben, s jól tudják: szegényzugból bajosan lesz gazdagzárvány. Ez a könyv a szabadságról szól, arról, hogy miképpen próbálkoznak a rendszerváltó – már nem annyira – ifjak új szelek ellenében régi szárnyakkal repülni. S hogy miért az irónia? Mert anélkül nem lehet kibírni... Munkakönyv – ez a címe és szervező ötlete Horváth Júlia Borbála új könyvének, melynek műfaját éppolyan nehéz lenne megállapítani, mint ahogy az egész HJB-jelenséget is nehéz volna beskatulyázni. Egyszerre üdítően és zavarba ejtően egyedi látásmód, meghökkentő megközelítés, könnyed és mégis míves kidolgozás, maradandó értékű mondatok – ilyesfélék jellemzik Horváth Júlia Borbála munkáit, melyeket, aki akar, olvashat riportként, novellaként, szociográfiaként, bölcseleti munkaként vagy ezek különös keverékeként. Mindegy egyébként, minek olvassuk őket, sőt bizonyos értelemben az is mindegy, mit választ témájául a szerző, ezek az írások ugyanis egytől egyig a szabadságvágyról szólnak. Az egyik így, a másik úgy. Nem ismerek még egy olyan művészt a mai irodalomban, akinek ekkora permanens szabadságigénye volna – s ez az igény a hétköznapi kötöttségek nyűgeinek folytonos lerázásától a művészi szabadság kivívásának jogáig terjed. Erről szól, hatványozottan, Horváth Júlia Borbála legújabb műve, a Munkakönyv is. Egyes szám első személyű narrátora a mű elején átveszi a munkakönyvét, s hozzá a felmenői intelmet, hogy „ha nem tanulsz, utcaseprő lesz belőled”, hogy aztán a könyv végére, bár sok mindent tanul, tényleg az legyen. Közben rengeteg dolog történik, megszűnik egy (két?) rendszer, a munkakönyv, a létbiztonság meg ilyenek. De – szerencsére nem szűnik meg a szerző megfigyelőképessége, mesélőkedve, tehetsége. Jolsvai András

Agave Könyvek

Baráth Katalin

Arkangyal éjjel

"A regényre összességében jellemző egyfajta műfaji mix, hiszen a domestic elemektől kezdve a klasszikus nyomozáson át az akciójelenetekig több zsánerből is merít. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy a maga szabályrendszerével és eszközeivel egy égető és aktuális társadalmi jelenségre reagál, anélkül, hogy köldöknézegetős, fanyalgós szocio-ömlengésbe csapna át." Könyves Magazin "Remekül megírt krimi, izgalmas történettel és húsba vágóan fontos és időszerű mondanivalóval a családon belüli erőszakról. Olyan regény, mely napok múlva is hatással van az emberre." Corn & Soda "Nem véletlenül említettem Dennis Lehane-t: nem csupán az erőszak mértéke és helye a történetben emlékeztet rá, de az olykor gátlástalan morbid humor és a társadalmi igazságszolgáltatásba vetett hit hiánya is. No meg az a fájóan pontos pszichológiai rajz, amivel a szereplőket jellemzi." ekultura.hu "A mai Budapest helyszínein játszódó, némi aktualizálástól sem mentes (szexuális erőszak az egyetemi gólyatáborban), a családon belüli erőszak és a szexuális zaklatás áldozataira és az üldözöttek igazságkeresésére fókuszáló, akciót és dedukciót váltogató regényről van szó, váratlan, de nem túlhajtott fordulatokkal." MA Populáris Kultúra Kutatócsoport "Nyers és őszinte." Puliwood "Jól szerkeszett írásmű, amelyben teljes mértékben kibontakozik az írónő kreativitása és virtuóz írástechnikája." Smoking Barrels

Athenaeum Kiadó

Benedikty Béla

Názáreti

A történelem legismertebb és legcsodálatosabb alakja tanulatlan ács lett volna? Aki írni-olvasni sem tud, de mindenkinél nagyobb hatással van az emberiségre kétezer éve? Akiről felnőttkoráig semmit nem tudunk, a későbbiekkel kapcsolatban pedig az Újszövetség ismertet meg velünk néhány, bűvésztrükknek tűnő cselekedetet, és sok, nem túl szellemes mondatot, amikkel tanított? Ezért nem ölnek meg senkit. Ha elfogadjuk, hogy megszületett Názáretben (nem Betlehemben), és meghalt úgy, hogy elítélték és keresztre feszítették, akkor érdemes azt is tudni, milyen lehetett valójában. Mit tett, amiért gyűlölték és meg akarták ölni? Benedikty Béla regénye egy Názáretben született fiú életéről szól kilenc és tizenkilenc éves kora között. Megkísérli a válaszadást a fenti kérdésekre.
Hartay Csaba

Holtág

Nagyapa és unoka barátsága a halál árnyékában Hartay Csaba harmadik prózakötete egy érzékeny kisfiú szemszögéből láttatva, álmokkal és látomásokkal kevert emlékekből építi fel a nikotinfüggő családfő agóniatörténetét. Papa egyre nehezebben kap levegőt. És ebben a záródó világban, a krónikus tüdőbetegség erősödő fojtásában mind élesebben rajzolódik ki Papa és Olivér ragaszkodása az élethez, csökönyös ragaszkodásuk egymáshoz. A kortárs magyar próza ott a legmegrázóbb, ahol a mi életünket meséli el. A Holtág egy mai vidéki család története, erős színekkel, csodaszép epizódokkal, a szeretet és az elmúlás egymás elleni harcának gyermekien tiszta ábrázolásával.
Rubin Eszter

Bagel

Kohav Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.
Viola Judit

Sasok a viharban

Vérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból - de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött. A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja. Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző. Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa...

Európa Könyvkiadó

Egressy Zoltán

Szarvas a ködben

Mátyás Anna harmincnégy éves budapesti anyakönyvvezető egy átlagosnak tűnő esküvői ceremóniát követően a násznép egyik tagjának invitálására az ünneplőkkel tart. Ahogy múlnak az órák, egyre félelmetesebbnek érzi a társaság viselkedését, és lassan az életveszély érzése keríti hatalmába. Vajon a képzelete játszik vele, vagy valóban gyilkosok közé került? A főhősnő belső monológja segítségével bekerülünk gondolatainak birodalmába, felidéződnek gyermekkorának traumái, az apjához fűződő ambivalens viszony, az elvesztett nagy szerelem napjai, a magány kínjai, a kapcsolatteremtés problémái. Az esküvői vacsoráról menekültében egy ködös erdőbe kerül, ott várja rettegve a hajnalt. A történet végkifejlete aztán meghökkentő fordulatot vesz. Pontosan megrajzolt, felejthetetlen alakok bukkannak fel a szívszorító történetben, köztük a főhősnőnél bátrabb, szabadabb, lazább világot képviselő és Annát önmagával szembesítő rejtélyes Jócsajeszter. Egressy Zoltán néhány óra alatt játszódó legújabb regényében a női lélek aprólékos ismeretéről tesz tanúbizonyságot, műve egyszerre finom humorú, borzongató és megrendítő.
Fabricius Gábor

Más bolygó

A Más bolygó egy nemzedék regénye: a nemzedéké, amelynek nemcsak az illúziói, de identitása is köddé vált. A Más bolygó a szív regénye: a szívé, amely konokul keresi a szerelmet a testen túl. A Más bolygó Kelet-Európa regénye: azé a Kelet-Európáé, amely Nyugattá akart válni, de az örök kelet-európai jelenben él. A Más bolygó az utazás regénye - párhuzamos roadmovie, amelyben, valahol mélyen, még ott dobog Kerouac szíve. A Más bolygó cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha Ellis lehetne magyar. A Más bolygó a kapitalizmus regénye - a gyönyörűséges, csábító kapitalizmusé, melyről örökre lekéstünk. A Más bolygó a tulajdonságok nélküli ember regénye, az örök alakváltó regénye. A Más bolygó az identitástalanság regénye, a semmilyenség regénye, a szakadatlan útkeresés regénye. A Más bolygó a Föld regénye, amely egyre lassabban forog.
Gergely Ágnes

Viharkabát

„Két szimpla a Kedvesben (memoár); Oklahoma ezüstje (portrék); Viharkabát (versek) - a három könyvet én trilógiának fogom fel. Egyszer az írószövetségben megkérdezte tőlem Örkény István: – Min dolgozik? Zavartan válaszoltam. – Regényt írok. Örkény felkiáltott. – A fene egye meg! És én nem tudok regényt írni! Megírta az egyperceseket, a drámákat, köztük a Tótékat és a Macskajátékot, sikere végigszáguldott Európán – mégis bántotta, hogy regényt írni nem tud. Üzenem Odaátra, alázattal, Örkény Istvánnak: én sem tudok regényt írni. Sem regényt, sem novellát, sem tárcát, esszét, riportot – de memoárt és portrét sem. Nem tudok prózát írni. Egész életemben verset írtam.” – írja a Viharkabát előszavában Gergely Ágnes. A kötet válogatott és új versek gyűjteménye.
Háy János

Ország, város, fiú, lány

„Gyere velem, nézd meg, hogy merre járok, légy a kísérőm, állj mellém, s nézd azt, amit én látok. Amerika, London, Párizs, mondd, hogy nem vagyok normális, hisz te nem azt látod. Mondd azt, hogy nem, India nem olyan, Prága nem olyan, Nápoly és Moszkva nem olyan, azok az emberek, akik előttem vannak, nem olyanok, vagy egy kicsit mégis olyanok. Tényleg, most veszed észre, hogy olyanok. Magadat fedezed fel bennük. Vitatkozol velem és vitában állsz magaddal. Utazol velem és gondolkodsz, ahogy én is utazom és gondolkodom, hogy hol is vagyunk mi, és kik vagyunk mi, és kik azok, akik mások? Gyere velem, hozd magaddal az élményeidet, az emlékeidet, legyen ez egy közös út. Tedd a szemed a szemem mellé, a lábad a lábam mellé, legyél velem fáradt, és legyél velem együtt kíváncsi, hogy nézd, ez itt a világ. Örülj velem elmenni, és örülj visszajönni, dobd be ezt a könyvet a táskádba vagy az életedbe, tartsd magadnál, és ő sem hagy magadra” – írja a könyvről a szerző.
Konok Péter

Történetek a kerítés tövéből

Hogy miről szól ez a könyv? Mondjuk, hogy Magyarországról. Arról, hogy egy falusi kocsma törzsvendége (jelesül Torony) milyennek látja az országot, amely jobban teljesít, de arról is, hogy mit szól a dolgokhoz a fel-tsuti kolostor lámája. Meg hogy vajon miért élnek olyan jól vezető politikusaink, mint Marci Hevesen. És hogy mért szeret minket annyira az Állam, hogy ott ül a vacsoraasztalunknál is. És természetesen a migránsokról is szól (akik nem ismerik se az Eddát, se a Mobilt), meg sok minden másról - ott vannak például a kutyákról és macskákról írt remek történetek, ha valakit netán a politika kevésbé érdekel. Vagy az ínycsiklandozó proligasztroblogok. Afféle nemzeti olvasókönyv is lehetne akár, mert benne van a mi mostani életünk szinte mindenestül. Konok Péter politikai blogger, akit naponta sok ezren olvasnak és lájkolnak, de nem olyan egyszerű odamondóember, amilyenek százával tenyésznek a kibertérben. Írásai a leggyakrabban miniatűr politikai szatírák, amelyekben hol ókori római császárok dicső tetteiben, hol Oszi és Dezső párbeszédeiben, hol meg épp csak egy meglesett - vagy vele megesett - utcai történetben ismerhetünk rá a mai Magyarország bizarr jelenségeire. Konok Péternek keserű a humora, de ugyan milyen lehetne manapság az igazi humor?
Lator László

Szabad szemmel

Salve, kutya! – írta a nagy kutyabarát Szabó Magda egy alkalommal Lator Lászlónak. Versben írta, mert Latorhoz a vers illik leginkább. Szemérmes-cinkos noszogatás ez: a többiekre figyelő pályatárs levele ahhoz a szerzőhöz, aki csak a fő műveit szereti kötetben viszontlátni. Ugyanaz a ritka gesztus, amellyel a megszólított költő, tanár, szerkesztő fordul tanítványhoz, szerzőhöz, munkatárshoz. Lator Lászlónak a vers tere az élet tere. Nem az elméleté. Pilinszky-elemzése, Illyés Gyulával való levélváltása, az új nemzedékek tagjaira folytonosan reflektáló írásai mind-mind erre utalnak. Csillapíthatatlan kíváncsisággal ragad meg, mutat fel minden mozzanatot, aminek a költészet, az adott mű a létét köszönheti. Lenyűgöz szakmai megvesztegethetetlenségével is: szabad szemmel nézi mindenkori tárgyát, a műelemzést a szerzői szándék értelmében végzi el, nem pedig „az elmélet gyakorlóterepének” tekinti.
Szöllősi Mátyás

Váltóáram

Az Orion csillagkép egyik csillaga fölrobbant, és a maradványa nagy, fehér foltként ragyog az égbolton, mintha egy másik hold is sütne az éjszakában, megvilágítva valóságos, földi élethelyzeteket. Vágyakozás, csalódás, betegség, szégyen és magány - csupa olyan dolog, amiről nehéz beszélni. A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés - egy már-már apokaliptikus vízió -, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik.
Vámos Miklós

Hattyúk dala

Ez egy oda-vissza regény. Miután elolvasta az ember a nyomtatás sorrendjében, talán érdemes elolvasni még egyszer, a végétől indulva, fejezetenként hátrálva előre. Aki akarja, kezdheti rögtön így. Vagy akár összevissza. Mindenesetre sem a szövegnek, sem az olvasóknak nem árt, ha kétszer. A szerző azért nagyon örül, ha legalább egyszer. Ez az idő regénye. A változást próbálja megragadni. Fejlődést és visszafejlődést. Elmúlást és múlást. Hanyatlást és haladást. Gyászt és reményt. Ez egy történelmi regény. Egy város, egy nép, egy törzs históriája. A jelenből indul, s hátrál visszafelé a múltba. Kétezer év magány. A cselekmény összetartó ereje egy titokzatos szöveg, a Hattyús kézirat, a manuscriptum. Minden korokban próbálják megfejteni, kevés sikerrel. Ennek folytán a magyar nyelv kialakulásának néhány fordulópontját is számba veszi. Ez egy hittel és istenekkel foglalkozó regény. A világvallások így vagy úgy szerepet - szereplőt - kaptak benne. Ez talán nem is egy regény, hanem rege. Amolyan eposzféle, prózában. A fejezetek nem a hagyományos módon kapcsolódnak egymáshoz. Ez talán nem is egy... hanem valamiképpen több. Sokkal több. Így hát többszörös üdv az olvasónak.

Jelenkor Kiadó

Nádas Péter

Az élet sója

Hogyan fonódik össze személyes érdek és egyéni ösztönkésztetés a társadalom mélyén és a szellem magasabb régióiban bekövetkező lassú elmozdulással, hogy a kettő kölcsönhatásából korszakos változás szülessen? Az először a litera.hu portálon folytatásokban megjelent szöveg, amelyet az olvasó most Forgách András rajzaival ékes könyvként vehet a kezébe, egy délnémet kisváros keletkezésének, történetének és szokásainak élvezetes és rendhagyó leírása: valós mese, városlegendárium és történelmi esszé egyszerre. A szöveg mögött felsejlő, nem túl derűlátó történetfilozófia a néhány évvel korábban íródott drámával, a Szirénénekkel rokonítja a művet, itt azonban a Luther kezdeményezte spirituális megújuláshoz illeszkedő polgári önzés, ha kivételesen is, kedvező végkifejlethez vezet.

Szabó Róbert Csaba

Alakváltók

Az Alakváltók a „román Sztálin”-nak is nevezett hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, az ötvenes évekbe, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezet vissza bennünket, miközben keretéül a ’89-es forradalom szolgál. A regény izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában. Ahogy az annyiszor előfordult már a második világháborút követően Romániában: nálunk, Kelet-Európában.

Jelenkor Kiadó

Bartók Imre

Láttam a ködnek országát

Válságos a hangulat a könyvpiacon. Kétségbeesésükben még a dörzsöltebb kiadók is nyitni kénytelenek a kisállat-gótika és az utópisztikus horror felé. A nemzetközi hírű hazai kiadó ügynökét azonban munkaköri feladatai mellett valami más is vezérli, amikor találkozik a feltörekvő, és nem ritkán zavartan viselkedő európai szerzőkkel. Keres valakit, ám a keresés egy rémálom dramaturgiájával halad előre. Metafizikai krimi, gyászregény és szatíra egy képzelt világ hétköznapjairól. A valóság drapériái lángra kapnak.

Jenei László

Díszössztűz

Van egy helyszín, ahol életünk során mindnyájan megfordulunk: a temető. S van egy állapot, mellyel akár többször is szembe kell néznünk, a haldoklás vagy a gyász ideje. A Díszössztűz hét elbeszélése ezen a szálon kapcsolódik egymáshoz, a temető mint helyszín vagy mint képzet. Az elbeszélések szereplőit néha nem is közvetlenül érinti az elmúlás, hozzátartozójuk, szerelmük beteg, haldoklik vagy már meghalt, így a gyász lelki eredetű és/vagy praktikus munkája foglalkoztatja őket. Alapkérdés számukra – legyenek bár fiatalok, középkorúak: a temető hogyan válhat a lelket felzaklató színtérből a nyugalom kitüntetett helyévé, s ez a nyugalom mennyire viszonylagos? Miképpen reagálunk érzelmi, egzisztenciális válsághelyzetek, kibogozhatatlan, már-már misztikus pillanataink során vagy éppen a hétköznapi erőszak, netán a háború mindent megváltoztató közegében? Jenei László kortárs irodalmunk egyik legizgalmasabb és legbátrabb elbeszélője. Új kötete olyan világba vezeti az olvasót, amelyben a látszólagos hétköznapiság ingatag kulissza a saját démonainak kiszolgáltatott ember élhetetlen élete előtt.

Kukorelly Endre

Porcelánbolt

Kukorelly Endre nem csak ír, de olvas. Majdnem mindent, ami érdekli, amibe belebotlik. Régieket és újakat, ezenközben papírra veti, hogyan gondolkodik elődök és kortársak műveiről, írásról, műfordításról, az irodalom oktatásáról, közvetítésének lehetőségeiről. Főként a szabálytalanságok izgatják. Az irodalom szabálytalan és izgalmas terepe, ahol földre szegezett tekintettel nem veszélytelen kóborolni. A szerző új kötetének esszéiből az is kiderül, hogy irodalom közügy, hisz mindannyian olvassuk és/vagy műveljük. Így és/vagy úgy.

Lanczkor Gábor

Apás szülés

A Nyugat-Magyarországon játszódó történet főhőse, Gergely, a rendszerváltás utáni években kezdi meg felnőtt életét. A főiskola elvégzése után hamarosan rájön, hogy a diplomájával nem fogja sokra vinni. Bioboltot nyit Szombathelyen, és a nyugati határ közelségét kihasználva alkoholcsempészéssel egészíti ki keresetét. Így éli életét a kilencvenes évek ifjúsági szubkultúrájának közegében, a háttérben egy szerteágazó családdal, amely a rendszerváltás körüli néhány évtized számos lehetséges életpályáját felvonultatja. Egy napon aztán találkozik Évivel, akivel neveltetésük és életfelfogásuk számtalan különbsége ellenére olyan boldog és harmonikus párt alkotnak, „mint a lajhárok, a boldog lajhárok az állatkertben”. Minden úgy alakul, ahogy írva van: templomi esküvő, nyolcvan személyes lakodalom, nászút Szlovéniában, és a gyermekáldás sem várat magára sokáig… Vagy mégsem ilyen egyszerű az élet? Lanczkor Gábor negyedik regénye a részletek iránti figyelem, a visszafogott, pontos helyszín- és jellemrajz, a minden keresettséget nélkülöző előadásmód révén ad emlékezetes képet egy korszak és egy régió létlehetőségeiről.

Ménes Attila

Folyosó a holdra

Ismerős kelet-európai, csencselőkkel, kisstílű bűnözőkkel, szélhámosokkal, műkedvelő és profi prostituáltakkal, lecsúszott egzisztenciákkal, hóbortos alakokkal, lerongyolódott hippikkel és kalandvágyó kispapokkal teli, kissé végítéletszerű vásári forgatagban téblábol az elmegyógyintézetből kiszökött Csucsu, a húga, Lenácska/Maddalena, aki a testét bocsátja áruba megélhetés végett, és Lenácska fia, Kenyér, aki arról álmodozik, hogy könyörtelen gyilkos, a várost uraló bandák főnöke lesz, ha megnő. A vásárba várják a bolgár-török-román-albán szövetséges csapatok által ellenőrzött, ám függetlenségére büszke ország elnökét, akitől fontos bejelentés várható. Baljós jelek sokasodnak, érezni, hogy valami szörnyűség készül… Három mesterien megkomponált monológból, Csucsu, Lenácska és Kenyér nézőpontjából bontakozik ki egy a jelentől nem is oly távoli, lehetséges jövő negatív utópiája.

Selyem Zsuzsa

Moszkvában esik

A távolállókat hozza közel, nekem egészen a szívemig elhatol. Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni. Többsávos meséjével engem bizony elragadtatott. Úgy visz soha nem látott tájakra, úgy emel még soha nem érzékelt dimenziókba, úgy vegyíti a gonoszt és az édest, hogy egy pillanatra nem kell elhagynom a realitásérzékemet, mert személyes víziója a mi elrettentő közös történetünk. Nádas Péter

Szabó Marcell

A közeli Limbus

Limbus lat 1. (orv is) szegély, perem 2. vall a pokol tornáca 3. tud rendezetlen levéltári anyag. Szabó Marcell kötetében az elektrosokkolt Artaud, a Sri-Lanka-i árusok vagy éppen Bruegel méhészei egyaránt titkos tudás birtokosai: az irodalom szélhámosság, hiszen, akár a szerelmes, olyasmit ígér, amivel nem rendelkezik. Legjobb esetben sem kiteljesíti, hanem berekeszti a tapasztalatot, a pokol túlságosan is közeli tornáca felé hajszol, és onnan is tovább, hogy általa ki-ki elnyerje méltó büntetését az észlelés vétkeiért.

Szabó Márton István

Másodlagos kötések

Szabó Márton István takarékosan bánik a költészet eszközeivel. A hétköznapok nyelvének leheletnyi elmozdításával teremt erőteljes lírai jelenlétet. Az így felszabadult szavak között új összefüggések burjánzanak, és a csöndes, nyugodt dikció többet mond el egy kapcsolat végéről, utazásról és gyermekkorról, az elmúlás – korai – előérzetéről, emlékezés és felejtés dialektikájáról, mint amennyi egyébként szavakkal kifejezhető volna.

Térey János

Őszi hadjárat

Térey János harminc év verseiből állította össze az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja. Az életműben kezdettől fogva épülő mitologikus helyek, a versekben kirajzolódó férfi és női sziluettek, sötét titkok és nagy élethazugságok, a köz- és magántörténeti viszonyok dinamikájának ábrázolása a múlt és jelen összecsendítésével, Térey Jánost a kortárs magyar líra megkerülhetetlen szerzőjévé emelte. Az Őszi hadjárat eddigi lírai művének méltó összegzése.

Varró Dániel

Mi lett hova?

„Küldök egy új verset, Óda a haladékhoz címűt, remélem, elég szívhez szóló, mert pár nap haladék még nagyon elkelne…” – írja a költő a kiadónak, aki természetesen meghatva megadja a haladékot, hiszen ez a kötet csupán tizenhét évvel a Bögre azúr, valamint épp hogy kilenc évvel a Szívdesszert után készül el, és hát a jó munkához, tudjuk, idő kell. Főleg, ha a költő nem kapkodós. Viszont bámulatos költemények születhetnek épp emiatt arról, hogy nem az, és hogy milyen nem még. Hogy nem kertbarát, nem e-mail- és telefonbarát, viszont gyerek- és családbarát, illetve hogy mit jelent számára a költői szerep, kiváltképp mikor hitvesi, esetleg létösszegző lírát vagy épp futballkommentátor-ódát, tehenészeti költeményt költ. Ebben a kötetben minden tiszta sor, mindent ki lehetett mondani, „minden olyan mint minden”, és Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, „hogy az ő korában / egy rendes költő meg van halva már…” Azonban ő konokul ragaszkodik magánemberi rendetlenségéhez, miközben ha a rímek és ütemek rendjéről van szó, a nyelv és a forma úgy engedelmeskedik neki, ahogy nagyon keveseknek a kortárs költészetben.

Kráter Műhely Egyesület

Szász András

Félbemaradt mondat

Amikor hozzáfogtam regényem megírásához, magam sem tudtam, hová lyukadok ki. Csak írtam és írtam, rendületlenül, ahogy a gondolatok feltörtek belőlem. Már a közepe táján jártam a kéziratnak, mikor végre derengeni kezdett a cél: azt szeretném bebizonyítani az embereknek, hogy Istenen kívül semmi sem végleges a világon. Nincs örök gondtalanság, miként a kilátástalanság és a reménytelenség sem állandó. Nincsenek betonba öntött helyzetek, ahogy az emberek életben betöltött pozíciói sem azok. Elég egyetlen pillanat, és már semmi sem ugyanaz, ami korábban volt. Serfőző József leesett a szénásszekérről, és törött bordákkal a kórházba került. Honnan is sejthette volna, mekkora változást hoz majd életébe ez a baleset. De nemcsak az ő élete változott meg, hanem a fiáé, és a kórházban gondját viselő apácáé is. És épp ez az életét Istennek felajánló fiatal nő az, aki felhívja a figyelmet arra, a mára már elodázhatatlan megújulásra, mely révén a katolikus egyház újra elfoglalhatná méltó helyét a világvallások élén. Az apját naponta látogató újságíró és az apáca között kibontakozó szerelem mindössze harmincnyolc napig élt. Ám ez a viszonylag rövid idő is elég ahhoz, hogy keretül szolgáljon az embereket napjainkban foglalkoztató időszerű kérdések felvetésére. Mindemellett remélem, regényem ablakot nyit arra a felbecsülhetetlen kincsekkel teli világra is, melyet Erdély jelentett, és jelent ma is a magyarság, a nemzet számára.

Libri Kiadó

Sepsi László

Pinky

Sepsi László mindent tud a krimiről, noirról, horrorról és az urban fantasyról, de nem esik kétségbe akkor sem, ha az úgynevezett magas irodalom ködbevesző elefántcsonttornyának nyirkos lépcsőházaiban kell eltájékozódnia. Új regényében olyan világot alkotott, ami bár minden oldalon újabb és újabb meglepetéssel szolgál, egészében véve mégis kényelmetlenül otthonos. Mert bár magunknak is nehezen valljuk be, nagyon is jól ismerjük a mindent átszövő korrupció csatornabűzét az orrunkban, a városlakók mellére esténként sötét démonként telepedő kilátástalanságot, de a beláthatatlan pusztulás apró réseiből elő-előbukkanó szépséget és csodákat is, amik miatt mégis, mindennek ellenére felkelünk reggelente. A Pinky című regény éppen olyan, mint a címében szereplő különös, rózsaszín és kegyetlen ital: amilyen furcsának tűnik elsőre, olyan természetességgel eszi bele magát az ember agysejtjeibe, és egy pillanatra sem ereszt el a szélesvásznú végkifejletig. Egyben pedig újabb bizonyíték arra, hogy a XXI. századi fiatal magyar irodalom immár tényleg nem ismer sem zsánerbeli, sem nyelvi határokat, szíve pedig egy ütemben dobog az átkozott nagyvilág fékevesztett, dühös és szédítő ritmusával. (Dunajcsik Mátyás)
Ugron Zsolna

Hollóasszony

Ugron Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a „nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket”. A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. „Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát.” Péterfy Gergely

Magvető Kiadó

Bencsik Orsolya

Több élet

"a boldogság ott kezdődik, ha valakinek az egész testében méz van'' Bencsik Orsolya új könyve lenyűgöző látomás: szétírt lányregény és megrázó családelbeszélés egyszerre. Egy olyan világ tárul elénk, amelyben megejtő szépséggel válnak elbeszélhetővé a sertéstenyésztés mindennapjai, a generációs konfliktusok vagy épp a párkeresés nehézségei. Egy összetéveszthetetlenül fanyar hang szólal meg itt: de vajon elbeszélhetjük-e felmenőink helyett a családunk történetét? Bencsik Orsolya könyvében mindenből több van: több irodalom, több együttérzés, több szatíra - több élet.
Bereményi Géza

Versek

"Karom kitárva körbeforgok neked,/Magam ajánlom, vedd meg az életemet" Bereményi Géza régi és újabb versei úgy találkoznak e kötet terében egymással, ahogyan Antoine szokott összeakadni Desirével a városban: régi ismerősök, örökös albérlők, korszakok között korszerűtlenül elmélkedő önkéntes bohócok szólítják meg egymást, és persze minket. Ám nem csak arról van szó, hogy Bereményi egyszerre tűéles és szürreál dumái, kultikus és nemzedékalapozó szállóigéi velünk maradnak. A Nagy utazás során nem csak Krakkóba szól a vonatjegyünk. A kötet öt, markánsan kialakított ciklusában a versek többletjelentései, hangsúlyai és asszociációi lesznek a meghatározók. Szikrák a szélben. Mellékzörejekre helyeződik nagyobb hangerő, háttérfigurákra erősebb fény. Így kap helyet a kötetben egy szubjektív lírai önéletrajz, egy geometriai alakzatokban gazdag szerelemtérkép, a rendszerváltoztatásokat kifigurázó jelentörténeti tabló és a Bereményi-mitológia hőseinek színes panoptikuma. A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hetvenéves Bereményi Gézát.
Centauri

Jákob botja

- Kaland, szerelem és csavargás Jack London után, szabadon - San Francisco, 1890-es évek. Egy fiatal fiú megelégeli a családi ház nyomasztó világát és a polgári társadalom kilátástalan körülményeit, és a kalandot választja: a tapasztalás útját. A csavargás és a matrózélet, a szenvedély és a szerelem teszi őt felnőtté. Centauri előző könyvében már bebizonyította, hogy tud letehetetlen nagyregényt írni: a témájában is a Jégvágóhoz kapcsolódó Jákob botja pedig egy minden eddiginél varázslatosabb utazásra hívja olvasóját az emberi természet kiszámíthatatlan tájaira. A kaleidoszkópszerű elbeszélés egyszerre olvasható fejlődésregénynek, családregénynek, kaland- vagy épp szerelmi történetnek. Bár az események és a karakterek néhol felidézik Jack London élettörténetét, ez a könyv mégsem róla szól, hanem arról, hogyan lehet Jack Londonná válni.
Darvasi László

Taligás

- A szenvedély és a szorongás regénye - Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről.
Erdős Virág

Világító testek

Erdős Virág kétszer száz budapesti képe - száz vers és száz fotó - nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.
Garaczi László

Plazmabál

Sok szereplője van a szerző (hihetetlen!) hatvanadik születésnapját ünneplő plazmabálnak: bökversek, haikuk, limerickek, songok, kuplék, sanzonok, kisnóták a nagyvárosról. Ezekben a lírai társas játékokban bármi előfordulhat: váratlan csavarok, csúsztatott rímek, szürreálba átúsztatott képek. A nonszensz mint common sense. A mindennapi abszurd. Ahogy arra rácsodálkozunk. Garaczi László bölcs tudása hogy a komoly és a komolytalan, a nehéz és a könnyű nem ellentéte egymásnak, hanem ugyanannak a vetülete, változata. A Plazmabál lírai tréfáit is ez a huncut-mély filozófia jellemzi.
Grecsó Krisztián

Jelmezbál

- egy családregény mozaikjai - Két lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai. A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok - nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.
Győrffy Ákos

A hegyi füzet

Győrffy Ákos most naplót írt, dátumok nélkülit. Szereti járni az erdőt, a hegyeket, főként kedvenc hegységét, a Börzsönyt, amelynek a peremén lakik. Egy alkalommal egy feltört hétvégi házikóban üres füzetet talált és abban rögzítette gondolatait, emlékeit, álmait, félelmeit. Fáradhatatlanul vizsgálja önmagát, és többek közt azt állítja, hogy ami tiszta bennünk, az sem mi vagyunk. Ennek ellenére szembe kell néznünk magunkkal, a megtisztulás reménye nélkül is. Mindannyiunknak kellene egy ilyen füzet, csak nem biztos, hogy találunk az erdőnkben, és még kevésbé, hogy ilyen mélységekig alá tudunk szállni. De nem baj, itt az övé, megteszi benne helyettünk is. Csak olvasnunk kell. (Oravecz Imre)
Halasi Zoltán

Bella Italia

Utazás Halasi Zoltán új verses kötete: visszautazás egy 1980-as olaszországi nászút emlékeibe. Orpheusz Pompejiben? A napfényes Itália az előhívás sötétkamrájában? Egy közös élet indulásának lírai dokumentuma, tele pikareszk élménnyel, személyes drámával, átitatva művészetvallással és a hidegháború korának néhány véres epizódjával. Így lesz Halasi Itáliájának közös kerete a csodálatos kultúra és a mindennapi terror. A költeményekben az egykori pillanatok újra elevenné válnak, közben a visszatekintés optikája részleteket nagyít fel a múltból, motívumokat emel ki és tesz át a megírás jelenébe. Halasi költészetében az érzékiség és a gondolatiság egymás mellett szólal meg. A Bella Italia olyan mint egy több tételes kamaraszimfónia.
Jónás Tamás

Törzs

Jónás Tamás legújabb kötete a szembenézés könyve. Igazi költészet: kíméletlen számvetés a múló idővel. A versekben megszólaló hang tudja, mit jelent a veszteség, de a veszteségekből makacsul építeni próbál: ha mást nem, hát szép verseket. Az Aegon-díjas szerző három év után jelentkezik új verseskönyvvel: minden eddiginél szikárabb és sűrűbb szövegekkel. A Törzs a szembenézés könyve: velünk is szembe néz, és csak rajtunk múlik, állni tudjuk-e a tekintetét.
Kántor Péter

Egy kötéltáncos feljegyzéseiből

- Nádler István grafikáival - Miért ír egy vérbeli lírikus prózát? Talán azért, hogy kiderüljön, van átjárás a két műfaj között: nem csak epikus költemények léteznek, ugyanígy lehetséges a prózában is költőnek lenni, különösen a rövidprózában. A kötéltáncos épp ezt csinálja: lírikusként egyensúlyozva lépked a próza vaskosabb, sokszínű kötelén. Hol a jelenben, hol a múltban jár, de mégis a ma áll a figyelme centrumában, a mához hajol közel, akkor is, amikor a történetek jelen idejűek, és akkor is, amikor régi emlékeket elevenítenek fel. Lépkedünk színről színre, történetből történetbe, Nádler István kötéltáncos grafikái között. ,,Van egy történetem" - ez az egyik írás felütése. Kántornak hangja is van ahhoz, hogy ezek a történetek feszesen izgalmasak legyenek, ez pedig ugyanaz az egyszerre személyes és tartózkodó, iróniával és szenvedéllyel vegyített, összetéveszthetetlen hang, amit már a versekből is jól ismerünk. S ha egy történet hősei netán ókori görögök, akkor se lehet semmi kétségünk afelől, hogy a történet rólunk szól.
Krasznahorkai László

Báró Wenckheim hazatér

A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki - fejben - erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.

Kun Árpád

Megint hazavárunk

- A Boldog Észak szerzőjének új regénye - 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.

Megyesi Gusztáv

Roló alatt

Afféle minősége ő a magyar riportnak, mint Bodor Ádám a novellának. Esterházy Péter egyszer azt írta, ha újságíró lenne, Megyesi Gusztáv szeretne lenni. Szarkasztikus hang, mélyáramú irónia, éleslátás és a gondolati futamok meghökkentő fordulatai jellemzik a publicisztikáját. A magyar sajtótörténet egyik legérdekesebb és legeredetibb alakja, tanítani képtelenség, észjárása szavatosság. Ő az az újságíró, akit nem lehet becsapni. Éltető eleme a képmutatás, a butaság, a hazugság, a bornírtság és a hétköznapi abszurditás. És igen, neki is van strómanja, az igazság. Ez a könyv válogatás a Népszabadságban megjelent írásaiból. Lenyűgöző panoráma az ország, az újundokok és a régiek önhitt grasszálásáról, az illiberalizmus kiépüléséről és lélektanáról, a parvenü újgazdagok és a sokasodó szegények közös Magyarországáról. Tulajdonképpen mulatságos tankönyvet tart a kezében az olvasó. Nevethet az ember, a könnyeit törölheti, míg lapozgatja, ám aztán benn akad a levegő.
Milbacher Róbert

Szűz Mária jegyese

"Azt képzelte, ha van neki kockás füzete, akkor már mindjárt igaza is van neki." Egy falu valahol Magyarországon, valamikor a közelmúltban vagy a lassított jelenben. Egy hely, ahol minden megtörténik, ami emberrel megtörténhet. Egy kockás füzet, amibe a különc Bizdó Józsika állandóan jegyzetel; azt is, amit lát maga körül, de még inkább azt, amit hall. A történetekben a mendemondák, a pletykák, a tabuk és a hiedelmek működésükben mutatják meg a trauma, az amnézia és a közösségi emlékezet összekapcsolódásait. Elbeszélői nyelve rétegzett: eleven, lendületes és ironikus. A Szűz Mária jegyese ötletesen gondolja újra a novellaciklus műfaji lehetőségeit és kereteit. Ebben a könyvben az otthonos és az otthontalan, az ismerős és az idegen nem ellentétei, hanem inkább következményei egymásnak. Mert mindenkinek jár egy külön bejáratú Macondo.
Röhrig Géza

Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit

Röhrig Géza verseskötete egyszerre brutális és érzékeny, letaglózó és közvetlen. Fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül? Úgy hogy ezek a gyökerek ne akadályozzák, ne botoljon meg a lépteiben. Egyéni és családi tragédiák rengetegébe vezet be minket Röhrig, de közben fogja a kezünk, halljuk a hangját. Gyilkosság, árvaság, árulás. Sebek és sérülések. Kitaszítottság. Ezek a versek közelről mutatják meg az áldozat összetettségét, azt hogy az áldozatban is ott van a rossz, a bestiális, az akarat; ott van benne - ha fogyóban is - az ember. A helyzetek, helyszínek és figurák jellegzetesen magyarok, de közben történetei - a bibliai képek révén - egyetemesen is érthetők. Mintha a szociológia és a teológia kapcsolódna össze. Röhrig a Saul fia című Golden Globe-díjas film főszereplőjeként nem eljátssza, hanem megjeleníti az auschwitzi sonderkommandóst, aki a túlélésért (vagy valami másért) tényleg mindenre képes. Röhrig Géza költőként is lemegy a mélybe, a sötétbe, ahol talán csak a nyelv és a hit világít, oda ahol az eredet és a vég, a gyökér és a sír nem egymás mellett van, hanem voltaképpen ugyanaz.
Spiró György

Válogatott esszék 1979-2016

Esszék remekművekről, kivételes emberekről, színházról, térségünkről és kilátásainkról. Spiró György otthonos terepe az esszé. Ezekben az írásokban közérthetően, szenvedélyes racionalizmussal és eredeti szempontokkal vizsgál meg közelebbről egy-egy életművet, műalkotást, történelmi jelenséget. Esszéiben mintegy sűrítve benne van életműve megannyi jellemzője és kérdése. Egymás mellett kap helyet a szlavista Spiró, a délszláv, a lengyel és az orosz kultúra ismerője; a drámaíró, aki egyszerre kívülről és beljebbről lát rá a színház és a színészek különleges világára, és a regényíró, hiszen az esszék témái és nézőpontjai sokszor kapcsolódnak regényeihez, azokban árnyalja őket tovább. Az esszé mint panoptikum és kaleidoszkóp: olvashatunk a szláv kultúra fontos szerzőiről és attitűdjeiről, az ókori provinciák és a mindenkori perifériák történelmi és aktuális mozgásairól, saját régiónk zártságáról, Gorkij emberi karakteréről és Spiró legkedvesebb íróiról, életembereiről. A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hetvenéves Spiró Györgyöt.

Szabó T. Anna

Törésteszt

"Fejben dől el, de kinek a fejében? Meghaladni önmagunkat, kilépni, kinyúlni, elérni, húzz bele, a mi lányunk az ott az elején, igen, szinte ott van már, miénk a győzelem, de kié?" Mi minden fér egy kapcsolatba? Mit lehet kibírni, hogy lehet kibírni, ki győz le kit? Lehet-e birtokolni valakit anélkül, hogy megtörjön, vagy beletörődjön abba, amin nem mer változtatni? A test törékeny, a test erős. Vágy és harag, nő és férfi. Itt és most. A szereplők ismerősek, mégis különös fénytörésben látunk rájuk, ahogy a szerelem és a lemondás határán kibeszélik a titkaikat, végre kimondják a vágyaikat, vagy lelepleződnek a hazugságaik. Szabó T. Anna első felnőtteknek szóló prózakötete a Törésteszt. Novellái kíméletlenül és együttérzően szólnak a magányról, a párkapcsolatok szívszorító hidegháborújáról, a szenvedélyről és a szeretetről.
Szálinger Balázs

360°

Szálinger Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel. Természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben - éppen a térkép metaforáján keresztül is - új poétikai úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt, szabályos formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.
Szaniszló Judit

Beenged

"Óvatos lányság asszonykorban" - Megjelent Zetor Leila első könyve Pimasz, szomorú, és erőteljes - Szaniszló Judit történetei egészen újfajta fénytörésben mutatják be mindennapi életünk jól ismert problémáit: a magánytól való félelmet, a társas kapcsolatok és a hivatali élet nehézségeit. E kötet megjelenése előtt a szerző szövegeit a jelentősebb irodalmi folyóiratokban és a saját blogján olvashattuk, és ez a kettősség jellemzi prózájának világát is: közérthető történeteket ír azonnal feldolgozható, mégis magas minőségű irodalmi stílusban. Egy harmincas éveiben járó, hol egyedül, hol kapcsolatban élő nő mesél a családjáról és munkahelyi mindennapjairól. Az okos, érzelmes és fanyar rövid történetek főhősét könnyű megszeretni.
Szilasi László

Amíg másokkal voltunk

- Három kisregény, három borostyánkő: Babits, Jókai, Bessenyei - Három költő kisregényét tartja kezében az Olvasó. Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre. Magukra készülnek. A kiteljesedésre. Mindahányuk készülődésének tétje a magyar irodalom egy kivételes eseménye. A történetek arról szólnak, hogy megcsinálják. Unikális magyar próza ez, Mészöly és Ottlik hangját egyaránt idéző, a sűrűség, a sűrítettség mámorával áthatott, a tárgyi és a természeti világot líraian és tudományosan részletező. Mindemellett afféle minimalista enciklopédia is, amely időről időre lélegzetelállító panorámákat mutat nekünk. Arról szól ez a három egymással összefüggő szöveg, hogy a magány lehet ugyan menedék, lehet büntetés, lehet a sors különös nehezménye, ám a zsenialitás előbb-utóbb kibontja a maga súlyos rétegeit, szabaddá teszi a lelket, és olyasmit alkot, ami egy nemzet nyelvében maradandó lesz. Három kisregény, három borostyánkő, amelyből három arc néz ránk eddig kevéssé ismert módon.

Tamás Zsuzsa

Mit tud a kert

Árvaság és védettség-tudat. Idegenség és mindenhez tartozás, minden esendőhöz lehajolás. Első pillanatra azt hisszük, hogy egymás ellentétei, de az olvasás során kiderül, hogy egymást értelmező ikerfogalmakról van szó. Mit tud a kert? Többet, mint mi önmagunkról tudunk. A gyerekkori Éden képeit és folyamatos őszi Halottak napját. Bátor, női hangon szólnak Tamás Zsuzsa versei. Az idegenség modern és későmodern emberének tapasztalatát közvetítik, a sorokban, képekben, névvel vagy név nélkül megidézett József Attila, Kafka vagy Pilinszky írásai szóltak annak idején. Látványos gesztusok nélkül emelik vissza a száműzött rímet, formát trónusára (ahonnan az én generációm letaszította). Kitárják előttünk a kert, első és végső otthonunk kapuját. (Takács Zsuzsa)
Tóth Krisztina

Világadapter

"Lehet, hogy ez az idő, csak eddig sose láttad." A Világadapter megjelenése ünnep. Tóth Krisztina, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb és legolvasottabb alkotója a Pixel, az Akvárium és a Pillanatragasztó történetei után adja közre az utóbbi években született verseit. Városok, tárgyak, emberek, bosszantó vagy épp mulatságos történetek indítják el a verseket, hogy aztán a költőt követve járhassuk végig az utat a hétköznapi, mégis alapvetően fontos dolgok megértéséig. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.

Závada Pál

Egy piaci nap

Mi vihet arra embereket, hogy bandába verődve rátámadjanak másokra? Miféle helyzetben mely beidegződések válthatják ki egy utcai csődületből a vérszomjas ragadozók ösztönét? Egy falusi piac népségéből kik és hogyan verődnek össze, hogy rátámadjanak saját szomszédaikra - olyanokra, akiket nemrég elpusztítani hurcoltak el, de kivételesen megmenekültek? Hogy kerülhet valaki lincselők közé? Závada Pál új regénye a háborút és a vészkorszakot követő magyarországi antiszemita pogromok és tömeghisztériák nyomába ered. 1946 májusában valamelyik nagykunsági község hetipiacán asszonyok vesznek üldözőbe, majd kínoznak halálra egy zsidó tojáskereskedőt - ennek lesz tanúja az elbeszélő, egy tanár felesége. Az öldöklő tömegindulat futótűzként terjed, nem kímél nőket, öregeket és gyerekeket sem. A regény elbeszélőjének emlékeiben a véres piaci nap, illetve a felelősségrevonás eseményei párhuzamosan tárulnak föl, hogy más és más módon tanúsítsák végzetesen eltorzult, olykor mégis meglepően kapcsolódó emberi viszonyainkat.

Magyar Napló

Szentmártoni János

Szomjúság

Szentmártoni Jánosban akkor is lakozott egy elbeszélő, amikor még csak verseket írt – első prózakötetében pedig mindent a költő szemével vizsgál, amely rögtön a dolgok velejébe lát. Kisregénye mélylélektani finomságú, szabadító vallomás egy lassan kivérző házasságról. Két emberről, akik előbb égtek ki a másikban, minthogy saját keresztjeikhez felnőhettek volna. Mégis egy nagy találkozás története a könyv, és ezen nemcsak az egymással, de a saját magukkal való találkozást is kell érteni. Mindketten hosszú évek és sok szenvedés közben érkeznek el annak felismeréséhez, hogy mitől lettek olyanok, amilyenek. Kinek az élete hát az övék? A nemzedéküké, amelyet készületlenül ért a szabadság? A felmenőké, akiknek megbicsaklott sorsa bennük örvénylik tovább? Melyik ösztönük lesz az erősebb: a felszínre vágyó éltető, vagy a kényszerű, amelyet fekete erők kovácsolnak bennük? A Szomjúság ennek az egyidejű építésnek és rombolásnak a könyve – drámaiságát a veszteség, győzelmét a lélek verőereibe hatoló, pengeéles önvizsgálat adja.

Móra Könyvkiadó Zrt.

Kiss Ottó

Ne félj, apa! - Nagy kislánykönyv

„Mindenki gyűjt valamit. Én például sebeket gyűjtök a térdemen. Már elég sok van.” A ruhásszekrény tartalma, a porhó, vagy a szánkózás éppúgy varázslatos jelenség egy gyermek szemében, mint az öregedés és az elmúlás. A rácsodálkozás naivitásából sok szépség és humor fakad. Kiss Ottó legújabb gyerekversei egyszerű, hétköznapi megfigyeléseken alapulnak, főhőse lassan cseperedik, és a világ egyre szélesebbre tágul körülötte. Apa, Anya és a nagyszülők, a játékok, a természet, az élet és a halál is belefér ebbe a táguló világba. "Amióta megszülettem, eléggé megváltoztam. De nemcsak én, apa is. Szegény nem tudja, hol lakik bennünk az álom, nem tudja, hová lesz a szivárvány a tócsa tetejéről, hogy porhóból nem lehet hóembert gyúrni, és nem tudja, milyen finom a habcsókos lecsó. Ne félj, apa! Ezek csak versek."

Napkút Kiadó Kft.

Légrádi Gergely

Szemben

Légrádi Gergely etűd-novelláinak szinte mindegyike a félálmok határvidékén szólal meg, ott, ahol időben és térben távol eső pólusok látszólag könnyedén összekapcsolódnak, és az így létrejövő ellentétekből bontakozik ki e szövegek különös, ambivalens atmoszférája. Mintha egy rejtélyekkel teli, epizodikus film peregne a szemünk előtt, ahogy sorra, egymás után olvassuk a könyv sajátos rövid történeteit az élet és a halál vélt vagy valódi határhelyzeteiről. Sokszor nehéz eldönteni, hogy a tömör, kihagyásos írói megfogalmazás, a leírt történések a valóságban vagy a képzeletben, esetleg egyfajta furcsa képzelgés formájában szólalnak-e meg. Gyakran összemosódik bennük a régmúlt és a jelen, az emlékek és a mindennapok realitása, sőt, néha még az is eldöntetlen ezekben az írásokban, hogy az ébrenlét reálszituációjában vagy egy álomban, illetve az e világon vagy már a túlvilágon játszódik-e maga az esemény, és a történések hőse valójában melyik dimenzióban éli meg mindezt. Ez a különös, lebegő létállapot adja meg szinte valamennyi írás alaphangját. Legyenek azok furcsa hangulatú történetek (egy szétrobbant, kotyogós kávéfőző a fókuszban, és a háttérben egy széthulló család élete, a romhalmazzá váló hajdanvolt gyönyörű lakásukkal együtt /Kotyogós/),ironikus vagy tragikus hangvételű portré-rajzok egymásutánja, hasonlóan álomszerű szituációkban. Sancho Panza vallomása meg nem nevezett, titokzatos bírái előtt (A tanú), egy rejtélyes tévé-zsűri, amely a közönségszavazás előtt nézőit lebeszéli egy sebekkel teli, futó Jézus-szobor díjazásáról, de lelkesen dicsér egy Barabbást ábrázoló művet (Feltámadás), az önironikus hangvételű Önéletrajz, amelyben a Nagy Író oktatja egy pohár bor mellett az írósüvölvényt az írás fortélyaira. És emlékezetesek a halálközeli élmények elmesélései, mint valamiféle megbékélés nagy kalandjai (Csikk, Tapintás, Hullámok). Légrádi Gergely sajátosan meditatív, „félálom”-világaira érdemes ráhangolódni, érdemes velük megbarátkozni, mert nyitottságra és befogadásra tanítanak ebben a szűkre zárt, racionális valóságunkban. Radnóti Zsuzsa
Szajbély Anna

Nem kérek tőletek készített koporsót...

A város kihalt volt. Elek végigsírta a Boráros tértől az Üllői útig terjedő részt. Mindenütt lebombázott házak, halottak az utcán szerteszét. Romok. Romok. Szürkeség. A Duna-parton 68 kupac volt. Emberkupac. Mint a palacsinták egymáson. Kicsi piramisok. Alul 6, aztán 5, aztán 4… és így tovább. 68 kupac, Elek számolta. Körbevették a kupacokat az emberek, nézegették az arcokat. Egy fiú kihúzott az egyik kupacból egy fiatal lányt, és csak ült vele a földön, rázogatta, simogatta. Keservesen sírt. Elek is sírt. Elek felmérte, mit jelentett Budapest második felszabadítása.

NOW Books & Music

Décsy Eszter

Ördöggerinc

Mi köti össze Kautzky Armandot egy barcelonai félszemű kurvával? És Platónt a String Theory zenekarral? Az embernek 33-35 csigolyája van, de mennyi van az ördögnek? És hogy jön ide Marquez magánya? A kapocs az Ördöggerinc, egy modern, zenei elemekkel tűzdelt hangvíziós könyv, avagy zenovellakötet, amely egy novellatrilógiára épül, egyfajta fúzió szépirodalmi szöveg és könnyűzene között. A novellatrilógia három ember életének mágikusan összefonódó viszonyát tárja fel, és közben egy Barcelonához közeli elhagyatott színháztól a Keleti Pályaudvar mocskos utcáin át a Balatonfelvidékig tartó bizarr utazásra invitál minket. Alapul veszi a platóni androgün-mítoszt megtűzdelve mitológiai utalásokkal, miközben a történetek napjainkban játszódnak egyfajta marquezi mágikus realizmusban. A szövegek erős vizualitása David Lynch-i hangulatokat hordoz, melyet a progresszív atmoszférikus zene még jobban felerősít. Rockos-pszichedelikus-jazzes gitártémák, sámánisztikus dobok és hang-dob, didgeridoo, dörgő basszusok, hegedű, folkelemek és elektronika okos keveréke adja a történetnek megágyazó zenei alapokat, melyet a String Theory zenekar három tagja, Takács József ’Jozzy’, Balogh Balázs és Varjú Attila írt és hangszerelt. Décsy Eszter novelláinak felolvasásához pedig megnyerték maguknak Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész-szinkronszínészt, Pálos Hannát, aki a Katona József Színház állandó társulati tagja, illetve az író-drámaíró-énekes Kalapos Éva Veronikát. E rendhagyó hangoskönyv a NOW Books & Music nevű kultúr-gerilla projekt gondozásában jelenik meg, melynek célja, hogy alternatívát kínáljon a hazai könyv- és lemezkiadói berendezkedésre, terjesztésre. Független, kortárs, underground, a szavak legnemesebb értelmében, és célja, hogy segítse a fiatal művészeket, különleges irodalmi-zenei projekteket. A könyvet a fiatal és tehetséges tetoválóművész, Lipka Lilla lenyűgöző grafikái illusztrálják.

Pesti Kalligram

Balla Zsófia

Más ünnepek

Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel, a Más ünnepekben az elmúlt időszaknak mintegy keresztmetszetét nyújtja: könyve sűrítés – mondhatnánk: egy konokul csak a lényegre összpontosító költői figyelem eredménye. A szerző nem külsődleges márkajelzetéhez ragaszkodik, nem alakított ki formalizált védjegyet, hanem saját költői mondanivalójához hű, nagy témáihoz (szerelem, hontalanság, életgyakorlat, múlandóság, emberi árulás, érzékfeletti dolgok) tér vissza meg-megújuló kötött és szabadon zárt formákban. Beszédmódja szembeszökően nyomatékos és gondolati: Balla Zsófia érzékletessége, iróniája, komolysága az olvasótól is elmélyülést vár: ajánlatos verseihez nem csak odahajolni – hozzá is kell nevelődni megrendítő világához. Nagy elődöknek, Babits Mihálynak, Pilinszky Jánosnak vagy Rainer Maria Rilkének a nyomdokain jár, s közben gondolati költészetünk új fejezeteit nyitja meg. Különös figyelmet érdemel – a kötet nagy elégiái, tablószerű összegzései és elmélyült gondolatfutamai mellett – a játékosság vagy a groteszk hangján megfogalmazott létleletek egy-egy darabja. Balla Zsófia költészete ugyanis nem csak mélységről tesz tanúságot, hanem arról a kiegyensúlyozott derűről, sőt távlatos higgadtságról is, amely lírai filozófiájának alapeleme. Ez a költészet gyönyörködtet: megráz és fölemel.
Bán Zoltán András

Giccs

Bán Zoltán András vegyes műfajú kötete (dráma, novella) szatirikus látleletet ad közelmúltunk és jelenünk világáról: a magyar giccsről.
Grendel Lajos

Rossz idők járnak

Grendel Lajos ebben a kötetében folytatja azt a számvetést, amit a Négy hét az élet című regényével elkezdett – az illúziókkal való kíméletlen leszámolást, és az élet elmúlásával történő hideg szembenézést. Új novelláskötete a tőle megszokott groteszk humorral és keserű iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit.
Gyáni Gábor

A történelem mint emlék(mű)

Újabban sokakat foglalkoztat, hogy vajon kollektív emlékezetre vagy történetírásra van nagyobb szükség? A történelem napjainkban megfigyelhető sokoldalú használata szüli a fenti dilemmát, ami abban is megnyilvánul, hogy a politikai elit gyakorta eszmei fegyverként forgatja a múltról vallott felfogását. A könyvben olvasható történeti rekonstrukció arra irányul, hogy érzékeltesse a múltbeli kollektív emlékezetek sajátos természetét, és egyúttal rámutasson történelmet formáló befolyásukra. Így kívánja a történész nem csak magyarázni, de érteni is a múltat.
Hidas Judit

Seb

Eddig még fel nem dolgozott témához nyúlt Hidas Judit új regényében. Három család egymásba fonódó történetét meséli el a 2008-as hitelválság idején. A szereplők egy Budapest környéki kertvárosban élnek, fojtogató gondokkal küszködnek, és eddigi egzisztenciájuk összeomlása fenyegeti őket. Maga az agglomeráció világa is újszerű téma a magyar irodalomban, eddig még nem készült olyan színvonalas magyar alkotás, amely a rendszerváltás után Budapestről kiköltöző polgári réteg világát és annak ellentmondásait mutatja be emberi sorsokon keresztül. A könyvben sok szó esik a különböző társadalmi csoportok, illetve férfi és nő együttélésének feloldhatatlan nehézségeiről, az ismeretlentől való félelemről, az előítéletekről. "A Seb, noha kíméletlen látlelet a mai magyar társadalom egy részéről, mégsem szomorú könyv. A sorsok vigasztalanságát ellensúlyozza a cselekményszövés ritmusa és lendülete, a szereplők élettelisége és a szituációkban megmutatkozó visszafogott, finom irónia. Hidas Judit munkája nyeresége a kortárs magyar prózának - és az olvasónak is." (Márton László)
Jászberényi Sándor

A lélek legszebb éjszakája

Az első kötetével jelentős külföldi sikereket is elért Jászberényi Sándor történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de a haditudósítóból lett magyar író irodalmi apja mégis inkább Graham Greene. Az ő köpönyegéből bújt elő. A Bluebird Hotel elbeszélője, a boldogságát vesztett, a hazug világ elől háborús övezetekbe, őrületbe, kurvák ágyába, alkoholba és ópiumba menekülő Maros Dániel hangja leginkább „a csendes amerikai” beszédéhez hasonlít. Cinikus, fanyar, kíméletlen, blazírt és feszes mondatai alatt izzanak az érzelmek: szerelem, szeretet, gyűlölet, barátság, igazságvágy, bosszú... Hogy mi a helyzet manapság a boldogság kék madarával? A szerző készségesen törli a választ kedves olvasójának arcába. (Cserna-Szabó András)

Kálmán Gábor

A temetés

Talán ​​arról szólt az egész, hogyan fordult jóra minden. Zsivotzky ekkor már három napja feküdt azon a kanapén mozdulatlanul. Ennél a három napnál nem volt semmi üresebb előtte az életében. Még az egy év bezárkózottság sem, ami megelőzte. Vibrált a lehalkított tévé a háttérben, ez volt az egyetlen fényforrás a vastag, pókhálós faredőnyökkel besötétített háztömb ráeső lakáskockájában. Kékes, zaklatós és folyton változó. A plafonon imbolyogtak az árnyékai, azokat nézte, soha nem a képernyőt. A plafonon az árnyakat viszont három napja folyamatosan, egy percre sem vette le róluk a szemét. a redőny felvonószalagja egy éve szakadt el, azóta mozdulatlanul porosodott a dupla ablaktáblák előtt, zajtalanul zárva ki, szinte nem létezővé téve mindent, ami odakint történt. A temetés csonka családregény. A főszereplő Zsivotzky perspektívájából ismerjük meg az Anderkó család három férfitagjának sorstörténetét, pontosabban: a történet hiányát. Zsivotzky már nevével, névváltoztatásával is elkülönülésre törekvő alakja és az elbeszélésével váltakozó történetmesélés egy, a regény végéig ismeretlen célú utazás keretein belül mutatja meg a század első negyedétől a végéig a három férfialak önsorsrontó jellemét.
Kőrizs Imre

A másik pikk bubi

Kőrizs Imre második verseskötete nagyon érett költészetet mutat, nagyfokú mesterségbeli felkészültség, könnyed elegancia és melankolikus humor jellemzi.
Ladik Katalin

A víz emlékezete

Ladik Katalin új verseskötete elemi költészet. Nemcsak verseinek tárgyát fókuszálja a világ alapelemeire, hanem versnyelvének tisztasága is az elemi dolgok közelébe visz. Ugyanakkor e költészet tere egyszerre kozmikusan tág és érzékien konkrét: megragadja és nem is ereszti el olvasóját.
Markó Béla

Kerítés

Markó Béla új kötete „alkalmi és alkalmatlan versek” gyűjteménye. A neves erdélyi költő szabadversei egyszerre szólnak a kései szerelem boldogságáról és a kelet-európai régió groteszk nyomorúságáról: a múlt szögesdrótjairól és a jelen kerítéseiről.
Nagy Gergely

Simon és Simon

Nagy Gergely regénye három generáció, a három Simon élettörténetének fordulatait illeszti össze. Mindhárman építészmérnökök, akiknek a történelem a terveikkel, házaikkal együtt az életüket is többször lerombolja. Az olvasó jól teszi, ha lassan elengedi a fogódzókat, és hagyja, hogy magával vigye a sodrás, amelyben azért talál néhány fix pontot: egy közép-európai családregény fragmentumait, amelyek között ott a folytonos kérdés: menni vagy maradni?
Németh Gábor

Egy mormota nyara

A regény elbeszélője helyvadász. Lord Byron halálához keres alkalmas tengerpartot egy vámpírfilmbe. A szemlélődés a hivatása, de az értelmezés a szenvedélye. Utazása alatt vadásznaplót ír, hosszú levelet a fiának, de írás közben el-elkalandozik, az emlékezés szeszélyének engedve. Akármerre jár a világon, Amszterdamtól Rómán át Buenos Airesig, előbb-utóbb tanúja lesz valami jóvátehetetlennek. Az üres tér tetthellyé változik, megtelik az idegenség bűnébe eső szereplőkkel. Az elbeszélő végül egy biarritzi kikötőben veszteglő hajón talál menedéket, hogy e sorok olvasója döntsön a sorsáról. „Az izgat, hogyan lehet a főtémával kapcsolatos, úgynevezett valóságos élményeket fikció alapjává tenni, eltávolodni a közvetlen életrajztól úgy, hogy a szöveg mégis megőrizze a személyes tapasztalat naplószerű közelségét. Úgy beszélni számomra fontos, amúgy az up to date politikai-társadalomelméleti diskurzusban is tárgyalt emberi konfliktusokról, hogy a beszéd mégis mindenestül érzéki maradjon, egy ember érdekes történetévé váljon”. (Németh Gábor)

Sántha József

A húgom operája (2016)

„Igen, operát szerettem volna írni a hallgatásomról”, mondja Sántha József kisregényének hőse, akinek naplóvallomása tanúságtétel az emberi egzisztencia nyomorúságáról és szépségéről.
Sopotnik Zoltán

Moszkvics

1. Gondoltam, megölöm magam, hogy beültessenek ebbe a szuperszonikus Moszkvicsba. De aztán József Attila lebeszélt róla, hiszen ő sem került be. 2. Hamvas Béla utolsó éveiben összejárt a fiatal Sopotnikkal, aki megnevettette őt. 3. Nem igaz, hogy Sopotnik szomorú. Sopotnik egy Fonák. Adyt is túlélte, és nem lett áruló: szemtelenség. Ha meglátom gúnyos pofázmányát, viszketni kezd a tenyerem. 4. Költőnek öreg, filozófusnak fiatal: Sopotnik 1974-es, mint Leonardo DiCaprio. Nem csak a külsejük hasonló, a karrierjük is. (Pollágh Péter)
Zoltán Gábor

Orgia

A második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapesten született 1960-ban. A városmajori templomban keresztelték. Ahol nem sokkal korábban Kun páter prédikált. A Maros utcában nőtt fel. Ahol a nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához. Hogy megismerje a Városmajor múltját. Mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt 1944-45 telén.

PONT

Szávai Géza

Makámaszútra

Regénybe rendeződő emberi sors-olvasatok foglalata Szávai Géza nagy ívű, szókimondó könyve. A MAKÁMASZÚTRA: egymással akár több emberöltő távolságból is „rímelő” emberi életek – évszázadnyi történetfolyam – foglalata. Párhuzamosan futó vagy egymást keresztező életutak, egymásnak feszülő szenvedélyek, történetek, melyek együtt: történelemmé állnak össze. És hogy miként érintkeznek, „állnak össze” emberek, mikor az éppen zord történelemnek kiszolgáltatva a testükön kívül semmijük nem marad? Amikor már csak azt kísérelhetik meg „elolvasni”, hogy – sors, természet által – mi van a testükbe írva? (Amire a regény szójátszó címe utal: a Káma Szútra prózában írt mű a szerelemről, a makáma pedig olykor rímeket is használó prózai elbeszélés. Makámában mesélték-írták például az Ezeregyéjszaka történeteit – ahogyan erre Szávai regényének egyik szereplője is emlékeztet. Épp csak ő rímnek tekint mindent, ami a világban, az emberi sorsokban ismétlődik, összecseng, egyik a másikra utal.)

Publio

Rácz Dávid Zsolt

Álarc mögötti valóság

Minden korosztálynak nagyon jó olvasmány, mivel saját tapasztalatait is hozzá kell rakni olvasás közben, hogy a mű teljes egészét képezze. A regény főhősei akárcsak a mai tinik, olyan életet élnek. Keresik a helyüket a világban. Keresik önmagukat!

Scolar Kiadó

Báthori Csaba

Minden repül

Báthori Csaba költészete – erről az utóbbi évtizedben publikált verseskötetei tanúskodnak – a magyar líra Babits-i nyomdokain halad: a szerzőt kezdettől fogva az élet alapkérdései, világi jelenlétünk erkölcsi vonatkozásai és a plasztikus, de nem csupán az ötletességben megrekedt nyelvi formálás lehetőségei izgatták. Világát egyaránt gazdagítja a transzcendentális tartalmak iránti fogékonyság és az érzéki szféra bűvölete, és ha az ember megszokta kristályosan szikár, mégis derűre hajló költői beszédmódját, akkor minden sorában felfedezheti a gondolat gyöngédségét és az intellektus rugalmasságát. Báthori poeta doctus, aki azonban nem hivalkodik a formakezelés szemfényvesztésre csábító könnyedségével, hanem a formát mintegy „titokban tartja”. Kötetünk Báthori Csaba eddigi hét verseskötetéből válogat. A sodró lírai anyag tömbjei között, szűk metszetben, közlünk néhány darabot a költő két nonszensz verseket tartalmazó könyvéből is (Csendélet kakassal, Csapások és csodák). A könyv utolsó ciklusában a lírai termés legújabb – kötetben eddig nem közölt – darabjaiból adunk ízelítőt.
Gerlóczy Márton

Elvonókúra

"Egy magyar pincér életének 12288. napján elutazik egy thai szigetre, hogy végre kipihenje magát és leszokjon az alkoholról. Útitársa, Márczy Lajos (A csemegepultos naplója, Check-in), napról napra dokumentálja titkos naplójában a pincér elvonókúráját, saját küzdelmét és a thai sziget valóságát: a kiábrándult helyieket és a nyugati világ dőzsölő hordáit; a görcsösen és kétségbeesetten nyugalmat és kalandot kereső nőket és férfiakat. Az Elvonókúra a szerző első olyan regénye, amit mindvégig félmeztelenül, zokni nélkül írt. Ez nagy segítség volt számára, hiszen rengeteg manapság a pulóverben és zokniban készülő regény, és látjuk az eredményét."
Száraz Miklós György

Apám darabokban

Szerelmes regény? Történelmi mű? Kémtörténet? Dokumentumkötet? Családregény? Egy nemzedék szembenézése a múlttal? Mindez együtt – lebilincselően, ahogy azt már Száraz Miklós Györgytől megszokhattuk. S mégis kicsit szívszaggatóbban a megszokottnál, hiszen a szerző saját szüleinek szerelmét, családjuk meghurcoltatását, édesapja életének kalandos fordulatait írta meg. Közben megelevenítve a háború előtti és utáni éveket, a kádári rezsim korszakát, a határokkal, börtönévekkel, kényszerű emigrálásokkal szétszakított családok sorsát – és e nehéz sorsok mögötti emberséget.
Turczi István

A fázisrajzoló átmeneti gyötrelmei

Turczi István Babérkoszorú- és Prima Primissima-díjas költő Für Emil grafikusművésszel készített „négykezes” könyve egyszerre érzékeny és blaszfémikus, intim és polgárpukkasztó. A közel ötven vers és a hozzájuk készített ötven grafika izgalmas párbeszédbe lép egymással, az alakok megtörik az olvasás linearitását, és reagálnak a szövegre, illetve további jelentésrétegekkel egészítik ki a sorokat.